183, Ahhotep királynő és Jahmesz fáraó
Ahhotep királynő sírjában talált leletek.
Középen , kör alakú ékszerek, jelentése: úr, ar, ra. Három méh alakú dísszel van összekötve. A képírásban
méh+arok összecseng a ma+arok = magyarok ura címmel.
A lexikon szerint: " Nem világos, hogy az Ahhotep nevével fennmaradt tárgyak egy vagy két személyhez tartoznak-e... Jahmesz fáraó anyjának nevezi."
Olvassuk el hieroglif nevét:
Hold + égi + ta + ba Úrnő.
Gyűrűje: 
Mai szavainkkal Hold úrnő Egyiptomban. Jahmesz fáraó hieroglifáit már bemutattam. Úgy tűnik, övé a díszfegyver. Már olvastuk hieroglif nevét:
Hold + mása + ez. (Az egész az úr - keretben van.) Hold-mása ez Úr.
A szekerce fejéről egy jól olvasható képet küldött egy olvasónk. Ugyanez van a lexikon képén is. Lemásoltam a jeleket, olvassuk össze az üzenetét.
Jobbról-balra olvassuk: Nagy főúr, kő (értsd: ország) ura.
Jobb oldali keret: Úr nép, feketék ura.
Bal oldali keret: Úr, Hold mása. ( Mindegyik az úr, ura keretbe írva.)
A dísz szekercén egy jelenet következik, a bika farokkal ábrázolt uralkodó valakit legyőz.
Alatta a szárnyas griffnek nevezett ábrázolás fejénél az első oszlop jeleit jól látom:
Mén ez, ma itt. (Ma ő a király, ha mai szavainkat használom.)
Az állat feje sólyom, turul fej.
Madár szárnya kiterjesztve: magyar védelmező, magyarok védelmezője.
Oroszlán teste: ősi neve magaru: magyar úr.
Együtt: Győzedelmes bika, a Mén ez, magyarok védelmező ura.
Egy olvasónk szerint Montu van a leleten. Miképp tudjuk ezt a félreértést eloszlatni?
Montu magyar szövegét már bemutattam. Egyezik a Mén ez írással, a többi írásjel különbözik, ezért szerintem nem Montu győzelméről, hanem a fejsze tulajdonosa győzelméről ír a lelet.
A lexikonban olvashatjuk: A királynő " Egy I. Jahmesz idejéből származó sztélé tanúsága szerint katonai csapatokat irányított és részt vett Théba védelmében („gondoskodott Egyiptomról, vigyázott a katonáira, visszahozta a szökevényeket és összegyűjtötte a dezertőröket, megbékítette Felső-Egyiptomot és kiűzte a lázadókat.”)] Nem tudni, ez pontosan mikor játszódott le a hükszósz háború során; talán Szekenenré vagy Kamosze halála után..."
Ebből az információból ismét megtudjuk: Hyksosok = Hét – sasok úgy gondolják hun törzse uralkodott Egyiptom felett.
..."Eszerint a magyar nyelvű népek hun ágához tartoztak, magyarul beszéltek, mint helyneveikből is láttuk.
Amikor a hyksos vezetőket Egyiptomból kiűzték, a helyben maradt tömegek minden nyom nélkül beolvadtak az egyiptomi magyarokba és egyetlen egy szó sem maradt fenn utánuk, ami arra engedne következtetni, hogy ők is egyiptomi = magyar nyelven beszéltek. (v.ö. Hall. H. R.: The ancient history..London, 1952. 219.old; Lásd: Maspero G.: History of Egyipt, Chaldea, Syria, Babilonia and Assyria. London. IV. 80-85)."
Velük együtt volt hatalomban az idegen földről érkezett család és társaság: József, akit Egyiptomban a hatalomhoz segítettek, ő meg behozta Jákob fiait, akiknek a legjobb földeket juttatta, és rövid időn belül mind a hatalomba kerülve az őslakókon uralkodtak.
Mikor ezt megelégelte a magyar nép, (ha igaz a kutatók 150 éves tájékoztatója), visszavették kezükbe a magyar népek a hatalmat. Bizonyára mindenki munkához jutott az állami építkezéseken, de sokaknak a munka nem tetszett...Ekkor távozhatott a Mózes által vezetett részleg is. Vitték állataikat, volt aranyuk, ékszerük bőven... A felforgatók felelősségre vonása elkezdődött... A Sínai-félsziget felé került az emigráns csoport, akiknek vezetőit Assziria ígéretekkel halmozta el, hogy kivándorlásukat irányítja és elhelyezi őket Kánaán földjén...Az asszír ügynökök tüzeket gyújtva jelezték a haladási irányt...a két hetes utat nem voltak hajlandók megtenni, 40 évig bujkáltak Mózes birtokán... Ezt nem célunk tovább kutatni. Keressék a Bibliában.
A felforgatók felelősségre vonása
Aki a forradalomban felelősnek érezte magát, igyekezett a harag és megtorlás elől külföldre menekülni.
Ment is mindenki, aki csak tudott és amerre csak menekülni lehetett. A legjárhatóbb út a déli kapun át vezetett, mert amióta az ott állomásozó 240,000 egyiptomi magyar katona dezertált, a szabad járás-kelésnek akadálya nem volt.
Ezen az útvonalon rengeteg nép távozott Egyiptomból, akik a Vörös-tenger irányába húzódtak, Axum, Etiópia, Dél-Arábia területére, továbbá a Nílus völgyébe a 3. zuhatag alá.
Utóbbi területen, a 3. és 4. zuhatag között Makori-Ta (= Magyar talaj, föld) néven építettek új országot.
Akik még tovább mentek, a 4. zuhatag alatti Núbiában állapodtak meg és ott Nap-Ta (NAPATA = Napföld, Napotthon), még lejjebb MEROE néven létesítettek királyságokat.
Ezek az új alapítások szerecsenek által lakott területre estek, úgyhogy miután a menekültek kultúrmunkájukat elvégezték, tudásukat átadták a bennszülötteknek, a színesekkel összeházasodva, elvesztették eredeti népiségüket.
Észak felé nem volt lehetséges tömegesen kivándorolni, mert a Híres Ajtó előtt még ott állt a II. egyiptomi hadsereg, mely ott a hiksosi idők óta záró állást foglalt el. Kifutásra csak a Sinai- félsziget sok kockázattal járó sivatagján át volt lehetőség. Erre ment egy második emigráns csoport, főleg - de nem kizárólag zsidók, akiknek vezetőit Asszíria ígéretekkel halmozta el, hogy kivándorlásukat irányítja és elhelyezi őket Kánaán földjén.
Akiket Asszír elhívott, (es-ur-el-hí-ta = só-úr-el-hí-ta = is-ra-el-i-ta) azokból lettek az ESRA-ELITAK. (Mai szóhasználattal Izraeliták?)
Milyen fokú a rokonságunk, nem kívánom vizsgálni, döntsék el a kutatók. -szerk-
A vallási összeütközések miatt Egyiptom magyar népe hatalmas rajokban kezdett szétszóródni és az ország politikai összetartó ereje meggyengült.
Az Őshaza magyarsága éppen akkor vesztette el lelki iránytűjét és politikai-katonai szilárdságát, amikor arra a nemzetközi helyzet alakulása miatt a legnagyobb szüksége lett volna.
De ezeknek a kutatásoknak nem kívánunk utána járni. - szerk-
2014-09-08. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.
