Egyiptomi magyar leletek

Núbiai kendős királynő

Mit tudunk magyar logika szerint elolvasni a képről? (Sorszámoztam az olvasás sorrendjét.)

1, A rendelkezésre álló grafikáról csak a keretes titulusa feletti hieroglifákat tudom olvasni. A görög fordítások Kheru madara, amit magyarul jól értünk: KIRÁLY. Alatta a két hullámvonal N, NŐ

KIRÁLYNŐ

2, A fejét olvassuk fentről lefelé: három = 3 onk-kereszt, jelentése él+et, alatta a nép –tálca, majd az ureus = ÚRŐS kobra.

 Összeolvasva: három nép életének úr-őse, vagy ős-únője.

(Melyik 3 népé? Az olvasatunk akkor helyes, ha a választ is írja. Lejjebb a 9. pontban az is sorra kerül.)

3,Szem+orr+száj+nyak (régiesen NAK). Kör alakú nyakéke ÚR, a mellek olvasata NŐ. (Látjuk, hogy az alak is nő.)

Összeolvasva: SZEM+ÚR+SZÁG+NAK ÚR+Nője. (Napország=)Szem-országnak, úrnője. (Korábbi leleteknél már írtam, Nap-országnak is nevezték az égi szemről. Az Axumi-királyságnál pedig írtam = Égszem-királyság.)

4, Fülbevalóját rosszul látom, de napszimbólumra következtetek.

Nap képe, vagy Úr képe, vagy Nap-otthon értelemmel.

5, Fél vállát beborítja a nemes nevű kendője: Nap-otthon nemese.

6, A királynői legyező felső keresztjei az onk, élet szimbólumok. Olyan jeleken állnak, mint a magyar szent Koronás Címerünkön a kettős kereszt talpazatai. Ezt a képről nem tudom megbízhatóan nagyítani és olvasni.
 7, A legyezőt ha ONK-nak olvasom, folytatása a marok: Ma, a kéz: kar, a karperec: Úr. A karokat, mivel három is van, többes számban karoknak olvassuk.

Onkarok, makarok ura= hungarok, magyarok ura.


8, Ujjait a Hon, föld, jelentésű négyszögön tartja.

Hüvelykujján Úr-gyűrű.

Kezének szarv alakú barázdái a kusok – kosok jelképét mutatják.

Kus-föld ura, vagy Hon ura a kusoknak -jelentésként értelmezem.

Magyar nyelven mindkét olvasatom ugyanazt jelenti.

Bárhogy próbálom, magyarul jól érthető szöveg lesz az eredményem.



9, A kezén lévő ékszerből, amit látok:

4 részre osztja egy kereszt alak, ami úr jelekből áll. (A kereszt is érdekes elnevezés, magyarban kör-öszt – kör-osztó. Csak a magyarban van ez az értelem.)

Az alsó két negyed kockáit tudom elolvasni: Madár = magyar(ok), a másik oroszlán-a hun(ok) jelképe.

Karja pozícióban áll = király.

Könyöke –es, -ez szótag.

Kezén a karperec = Úr.

Melle = nő.

A kendője ismét = nemes.

Összeolvasva: HONURA KUSOKNAK, MAGYAROKNAK, HUNOKNAK. KIRÁLYNŐ EZ a NEMES ÚRNŐ.

Az olvasatot a rovasoldal.eoldal.hu honlapon mutattam be
2012-02-06-án, átmásoltam e honlapra: 2012-08-01.

Vizsgáljuk meg, merre terjedt az afrikai magyar kultúra? (Katt az aláhúzottra másik honlapra lép.)

Egy részlet a cikkből:

Engaru-ka (=Hungár-kő) azaz Hungária ma is az elnevezése, rengeteg magyar helynévvel. "...Amit nem győzünk újra és ismételten hangsúlyozni, hogy az afrikai négereknek átadott első magas kultúra:
 "made in Hungary" volt,
a Nílus-völgyi csodálatos magyar haza alkotása.

 Hogy pedig milyen magasan állt az afrikaiak szemében a nekik kultúrát hozó magyar, azt ragyogóan igazolja, hogy ők az egy Istent sok helyen ma is ezzel a szóval fejezik ki:

 Makúr = Mag+úr = MAGYAR!"

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható művei. Képek az internet szabadon bemutatható képei.) A jelek hangzós átírásai szabadon bemutathatók a honlapra való hivatkozással, „Kissúrék rovás és hieroglif megfejtései megjegyzéssel.” a kép olvasatát én publikáltam először.)

 

A képet Dr. Baráth Tibor így mutatta be:

"A núbiai- magáriai királyképekkel kapcsolatban egy másik figyelemre méltó mozzanat az, hogy az uralkodó (király és királynő) gyakorta kendőt visel a vállán
( Okmánytár 31 ) .
Ez a ruhadarab a jobb vállat eltakarta, de a balt a mellel együtt az isteneknek járó tisztelet jeléül szabadon hagyta.

Francia és angol kézikönyvek előadása szerint a núbiai és magáriai kendős királyokat a CANDACE cím illette meg, ami a görögök feljegyzése szerint KANDAKÉnek hangozhatott (Doresse Jean: Lempire..LEthiopie antique I 96.old.; Budge: A history of Egyipt VIII 168.old.; Budge E. A. Wallis:A history of Ethiophia… 84 old., 112.old.).

Az angol tudósok nem tudták megállapítani, mi lehet e cím értelme. Ha nem vonjuk kétségbe az ő olvasásuk helyességét, akkor magyar nyelvtudásunk alapján a Kandasz, Kandaké címet a vállon viselt kendővel hozhatjuk kapcsolatba, 'Kendős' alakban hangzósítva. Ez a ruhadarab a meleg égöv alatt védelmet nyújtott a legyek csípése és a Nap heve ellen, de egyúttal rangot is jelentett, hiszen ruhára csak az előkelő és gazdag embereknek tellett.

A kendős cím eredetének és értelmének tisztázásával egy újabb, fontos szerepben álló magyar szóra bukkantunk. A szó és jelentése ezúttal különösen fontos, mert amikor Európában a Duna-medencében élő régibb magyar törzsekhez Árpád vezér népével és a fekete magyarok sokaságával beérkezett, volt közöttük egy főember, akit a Kende címmel illettek, arab feljegyzésben K-N-D-H. Tudjuk és régebben is tudtuk, hogy ez az európai Kende is király volt, de címének eredeti értelmét nem találtuk meg.

A núbia- magáriai viszonyok vizsgálatából most kézenfekvőnek látszik hogy az Árpád-korabeli Kendeh is 'Kendős' király volt.
Árpád és Kende (Kurszán Kündü) vezetésével jöttek magyarjaink. Úgy tűnik, utána hallgatnak róla a tudósítások. Valamilyen dinasztiacsere, van a háttérben, és sem a cím viselőjét, sem a címet nem találjuk a továbbiakban. Valószínűleg az Árpád-házi királyok idejében nem volt tanácsos emlegetni a fekete magyar uralkodók sorsát.

Áttekintve a függetlenné lett Núbia- Magária pályafutását, bizonyosnak látszik, hogy a fekete magyarok az afrikai világrészen az ősi magyar kultúrát anyaországuk bukása után még jó ezer esztendeig fenntartották. Olyasféle jelenség zajlott le Egyiptom magyar gyarmatán, mint aminő az újabb korban egyes spanyol és francia gyarmatokon is lejátszódott, ahol a hódítók az őslakossággal keveredve, új népeket hoztak létre, de kultúrában az anyaországi hagyományokat folytatták.

 Amikor az afrikai Fekete Magyarország befejezte pályafutását a nép az ősi földről szétáradt, és mint kulturális misszionáriusok elvitték a civilizáció fáklyáját Sötét-Afrika számos helyére."

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete - interneten szabadon olvasható.)