Egyiptomi magyar leletek

Katt az eredeti: képhez, másik honlapra lép.

Most a tartalomjegyzék 131, 132, 133-as betű szerinti olvasatának összefoglalását látjuk. Már nem betű szerinti, hanem mai szavaink szerinti olvasatát foglalom össze a három részletnek. A 6+6+14+12+5=43 mondat és a képírás mondatai egymást alátámasztják. Ezért az olvasatunk jó, és magyar nyelven íródott. Fentről lefele kezdem.

Első harmad:  (katt az aláhúzottra) Látjuk a ruháját, hogy főpap volt, a párducbőr szem alakú mintázata szerint (tele van szemekkel, úr jelekkel) nagyon nagy főúr és főpap. A kőemlék ábrázolása szerint családos ember.

Az elhunyt úr utolsó útján a Napúrhoz, (=Istenhez), a két part között átjut a Sötét-hon országán, ahol a nép főpapja Szem-honban (Isten-honában) helyet kap. Az örök élet honában a nagyurak honában elnyeri a királyok honát. Ott van Ősúr, Nagyasszony, és a Nép-őse. Lakomával, szent ételekkel várják a főpapot. (Kiolvastuk a nevét: Mén. A Qeh nevet nem olvastam ki. Így nevezik:) Ménünk a földi hazának már meghalt. Népe imája átjuttatja az utolsó kapun és a vízen a túlpartra. Nyugat úrnője már várja az élet uraival az Égi haza fényességében.

Magyar földben marad a nép őse, Téba földjében, Magyar Esthonban. A Szentek Urát tiszteli Nyugat Országa, Magyar Úrhon.

Második harmad: (katt az aláhúzottra) A földön élő papok az élet vizével (szentelt vízzel) megáldják az ételeket, majd étkeznek a magyarok urával és feleségével, a királlyal és királynéval. Megtudtuk, hogy : Égi hazában, Égi országban az Úr fényében van a Nap-pap. Magyarok, szentek ezrei (várják és) kísérik a halottat, országuk főurát. Napúr királyi halottját, Bothon magyarjai halottját, túlvilági országba, (melynek elnevezései:) Magyar honba, a Mén-úr honába, Nap-úr honába (költözött), a  Magyar(földi) trón 2 országa búcsúzik.

Búcsúzik a nagy királyi haza árpádi trón Magyar ura, a Mén, aki Főmagyar Égi-ta(laj, értsd: Égi-föld) trónján, Nyugat honában honi főurunk. Búcsúzik Magyar Égi-ta(laj, föld) Úrhonok úrnője.

Harmadik harmad: Családtagok, rokonok és szolgálók jönnek, élelmet hoznak, imádkoznak, utána részt vesznek a gyásszertartáson és az azt követő lakomán. (Mai magyaroknál most is halotti tornak nevezzük.)

Itt kísérik örök nyugalomra, hajón, imával urukat. Az elhuny úr kis hada (népe, családja) ...akik urak. Itt kísérnek honatyák. (Tehát nem akárkik vannak az emléművön.) 

Uruk a Nap-úr (értsd: Napkirály, fáraó), aki főmagyar, égi ágak ura, országunk főura, A Mén, aki szintén elköszön apátoktól, árpádi uratoktól. (Tehát a vezető réteg a vízözön utáni Árpádtól származtatja családját.)

Ma apát királyi sírba teszik.

Nyugati ország népe, ezer magyar ...honát... országa aki Égi-ta(föld) ura (volt, tehát főpapként alkirály) országa ma teszi sírba.

 Érdekességek:

Csodálatos magyar nyelvű búcsúszöveget olvastunk, mely sok ezer évvel megelőzi a Tihanyi-alapítólevelet és a Halotti beszédet.

 Külön figyelmet érdemelnek az Árpád nevet megörökítő helynevek:

Arpach és Arpachi-Yas és a velük kapcsolatba hozható feljegyzések.

 Az Encyclopaedia Biblica és a Dictionnaire de la Bible szerint Árpád a napisten (Szemúr) harmadik fia volt, aki a Tigris felső vidékét, vagyis az Idi- Klat és a Zab környékét, az úgynevezett Árpádi Földet (Arpachi Ta) kormányozta. Ezen a területen az eredeti lakosság igen hosszú ideig, a jelen időszámítás 635. esztendejéig folyamatosan élt.

Zab - folyó és környéke

 A vidéken egy híres kerámiai üzem is dolgozott, melynek legjellemzőbb gyártmányai a kulacs alakú ivóedények voltak. Az edényekre mértani díszítéseket, főleg köröket, azaz napszimbólumokat festettek.

Árpád - város romjai

 Azt is tudjuk, hogy az Árpád-dinasztia szervezte meg a Tigris mentén lejjebb elterülő Káldi: Keleti országot, adta annak első dinasztiáját, melyről lakosait Árpádi népnek nevezték. Ebből nyilvánvaló, hogy őshonukból, a Zab vidékéről, az első Árpádok hatalmas telepítési és ország szervező politikát folytattak délkelet felé. Ez események emléke a későbbi időkben is megmaradt, mert a mezopotámiaiak egyik hagyománya szerint országuk lakosságának legősibb része északról eredt.

Arra is emlékeztek, hogy első királyaik fejükön koronát viseltek és hatalmi jelvényként botot és lándzsát tartottak kezükben. A király koronás fője AR, botja POT, lándzsájának hegye ANA, keze KETE. Ezek az elemek tehát a képírás módszerével szabályosan írják AR-POT-(H)ANA 2: Árpád Hona 2., vagyis Árpád második országa.

Az ábrán egy embert látunk (UR, AR),

aki íjat tart a vállán.

Mivel az íj a képírás jelrendszerében a PET, PAT hangcsoportot jelzi,

 az íjas figura az AR-PAT: Árpád nevet írja.

 De a személy előtt egy három oszlopba írt hosszabb szöveg is szerepel, amely a figurával szembehaladó sorrendben olvasandó:

 1. ANU-KHAT-IK

 2. NU-MA-RA

 3. AR.Pa.T Ka-Pi.T-aN,

 Mai ábécével: A nyugati nem-ura, Árpád kapitány.

Ezeket a mozzanatokat figyelembe véve, úgy látszik, hogy a Tigris-Eufrátesz völgyi első kultúra, vagyis az ősi mezopotámiai kultúra, körülbelül Kr. e. 3500-ig, amikor már dél felől is érkezett Mezopotámiába lakosság, kizárólag a Zab vidéki Árpádok alkotása lehetett.

A Termékeny Félhold nyugati felében szintén folyóvölgyekben találjuk a legkorábbi neolitikus telepeket.

A Jordán völgyében van Jerikó: Jó Úr Kője, azaz a napisten országa, melynek keletkezési ideje kb. Kr. e. 6800.  (Képekért kattintson az aláhúzott részre.)

További telepek Kánaán földjén és annak szomszédságában Kr. e. 4000 körül keletkeztek. Fiatalabb neolitikus kori telepek

 MUGHERA: Magyar, és UGAR-i-TA: Ég Úri Ta, a napisten földje. Ugaritról képek láthatóak az aláhúzottra kattintva.

E nyugatra eső telepek a Taurus lábainál elterülő síkságon folytatódtak, ahol a mai Katal-Huyuk nevű község közelében egy szintén Kr. e. 6800-ból eredő telepre bukkantak (Az aláhúzottra kattintva másik honlapon látják a leleteket és a város képét.)

 Beljebb Aratollában Kr. e. 3000-től kezdve folyamatosan sok sziklarajzot találtak, továbbá szarvakkal ékesített szobrokat és mértani jellegű írásjeleket, amelyek a Tigris és Zab vidéki leletekkel feltűnő egyezést mutatnak. Ezek alapján a tudósok úgy vélik, hogy ez a nyugaton megjelenő népesség is a kaukázusi táj gyarmata, amely keletet is feltöltötte emberanyagával.

A Termékeny Félhold nyugati népességének a keletivel való azonosságát a régészeti anyagon felül a képírással írt egykori pecsétek is megerősítik. E pecsétek egyike- másika, olyan írásbeli üzenetet közvetít, amely hozzásegít bennünket a lezajlott néprajzi események felvázolásához. Sajnos ez utóbbi emlékek keletkezési idejét eddig még nem tudták közelebbről megállapítani, de kivitelezésük és tartalmuk nagy régiségre utal.

 Egy másik pecséten (Gurnei o. R. The Hittites. 1964.. 203 No. 3) hasonlót olvasunk:

AG-MA-S PET-SUTe, EST-AN SZÉ-Ke,

 Égmás pecsétje, Esthon széke.

Itt is arról van szó, hogy az ország királyi széke nyugatra esik. A kaukázusi Árpádok telepítési politikájának nyugati eredményeiről van egy további döntő bizonyítékunk is: az Eufrátesz nyugati nagy kanyarjának külső oldalán alapított ARPAD: Árpád királyság, azonos nevű fővárosával. A nevet ezúttal az idegen szerzők is helyesen, Árpád alakban írják át ábécére. A királyság Szíriában terült el, azon a részen, ahol a nagy folyó legközelebb kanyarodik a Földközi tengerhez.

Ez az Árpád Királyság a Kr. e. 10. századtól Kr, e. 740-ig jelentős szerepet játszott a keleti események irányításában.

Az Árpád királyságra olv. Gurney O. R.: The Hittites 1964. 41.old; Hall H. R.: The acient history of the Near East from the earliest times to the battle of Salamis. London, 1952.. 461.old. Az Encycl. Bibl. 317. oszlopa felsorolja a királyság hat említését a Bibliában. Ezek: 2K 18/34; 2K 19/13; IS 10/19; IS 36/19; IS 37/13 és JER 29/23. A királyságról minden nagyobb terjedelmű történeti munkában szó esik.

Az Árpád nevet író három írásjelet a szaktudósok, nem tudták megnyugtatóan egyértelműen hangzósítani. A javasolt átírásokfalsefalseColorful Grid Accent 6 ezek: AR-PHAx- AD, AR-PHAz-AD és AP?PAch-AD. Szerintünk e három írásjel mindegyike csak egy mássalhangzót jelöl, amelyek mindegyikéhez csak egy-egy magánhangzót kell fűzni az olvasásban. A jelen esetben tehát a névbe iktatott sziszegő hangokat (x, z, ch) ki kell hagyni és a jeleket így átírni: AR-Pa-aD vagy AR-Pa-aT, mai betűzéssel Árpád.

A Káldi vagy Keleti ország területe nem azonosítható a későbbi Sumer-ország területével. Utóbbi a Tigris és Eufrátesz közén terült el, attól e vonaltól délre, ahol a két folyó medre egymáshoz legközelebb halad, egészen a Perzsa-öböl akkori partjáig. A Perzsa-öböl az ókorban mintegy 200 kilométerrel beljebb nyomult a szárazföldbe, mint manapság és a két folyó külön torkolattal öntötte vizét a tengerbe.

A jövendő Sumér-ország Kr. e. 5000 táján még lakatlan mocsárvilág volt, amiből itt- ott kezdtek kiemelkedni egyes hátságok. A területet aztán a két folyó hordaléka feltöltötte. Figyelemmel ezekre a földrajzi, kronológiai és történeti tényekre, az ókori történettudomány elvetette azt a régibb véleményt, amely szerint a neolitikus kultúra bölcsője Sumér-ország lett volna és onnan terjedt volna szét a világba. A neolitikus kultúrát ma már több helyen a Kr. e. VII. évezredből ismerjük, amikor még Sumer nem volt. Olv. Time, 1961 február 24. Ezt nekünk is tanácsos megjegyezni, mert a jelenlegi magyar és nemzetközi irodalom a régi nézet alapján sokszor több jelentőséget tulajdonít Sumérnek, mint amekkorával valóban bírt.

Nem akárki nevét kapta Árpád fejedelmünk, Álmos (Úr-mása, ami annyit jelent latinul a Szent) fia, aki Atilla leszármazottja volt. Az Atilla= Etele? névben, mássalhangzósan benne van: T L - éT+eL - iT+aL. szavunk is, amint Jézus mondta: az én testem étel, a vérem ital. A test és vér szó csak a magyarban jelenti = testvér. Atillát nevezték Isten ostorának, amint Jézus kikergette ostorral a templomból a bankárokat, üzletelőket: ne tegyétek atyám házát vásárcsarnokká - kiáltással. Atilla egyszerűen öltözött, fa tányérból, fa kupából ivott. A Sólyom, Turul ház leszármazottaiként egyesítették a Kárpát-medencét. Egyiptomi őshazánkban is ott van mindenütt a Szent sólyom, és Árpád nemzetségére hivatkozva uralkodnak. És ott van Melkizedek, Sálem királya, aki a magasságbeli isten papja volt, kenyeret és bort áldozott a Biblia szerint, úgy mint Jézus. Hiero Solyma, Szent Sólyom városa is ott volt, mai Jeruzsálem. (És van még egy Hiro-sima és a Naga+szaka törzseink lakhelye, amire atombombát dobtak.)

Honnan tudom, hogy jók a fordításaim?

A hosszabb szövegek hangzósítása és szavakba tagolása közben kisebb a tévedés lehetősége, mert az alkalmazott sok írásjel között, helytelen olvasást próbálgatva, mindig akad egy-kettő, amelynek hangértéke a kialakuló mondatba nem illeszthető be.

Ez a fennakadás figyelmeztetés, hogy a próbált olvasás nem jó és újabb ötlettel kell elindulnunk.

Rövid szövegek esetében a kevés jel között ilyen biztonsági zár esetleg nem akad. De más meggondolások is szólnak a hosszabb szövegek ajánlása mellett. Ott több az állítás, amelyek egymással szükségszerűen logikai összefüggésben vannak.

 Ahol tehát logikai szakadás mutatkozik, az megint olvasási hibára figyelmeztet. Végül az ilyen szövegek azért is hálásabbak, mert valami fontosat mondanak, nem egyszer olyant, amiről már van ismeretünk.

 2013-03-28. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.