Jdi na obsah Jdi na menu
 


53, III Pszammetik fáraó szövege

Meggyilkolása után Egyiptom soha többé nem állt talpra magyar vezetés alatt. Más népek jöttek, és a magyar népek e csodálatos országa befejezte pályafutását.

III Pszammetik az internetes lexikonban az aláhúzottra kattintva olvashatnak.  

 

53--iii.-psametik.png

Mai szóhasználattal: Víz-mentik ura.

Ma is nevezzük pis-nek a vizet.

Pis-ta = Pest (azaz víz menti föld)

Pis-hon = Pozsony.

A fáraó tragédiáját és a magyar nép tragédiáját a lexikonban elolvashatják.

Kérem olvassák figyelmesen, szinte a Mohácsi csata okaira és elvesztésére találnak.

Széthúzás van  a magyarok között, és nem segítenek a királynak.

Egy idézet a Wikipédiából: dőlt betűk saját kiegészítésem.

"Az egyiptomi magyar sereg kemény küzdelem közben, súlyos veszteségek árán vonult vissza Ménfőbe Memphiszbe, amelyet a perzsák ostrom alá vettek. A város hosszú ostrom után elesett, a fáraó pedig családjával együtt fogságba esett.. Perzsa szokás szerint népirtás következett:  Kambüszész elrendelte a város 2000 legbefolyásosabb emberének kivégzését, köztük Pszammetik fiát is kivégezték, a leányát pedig eladták rabszolgának. Kambüszész Küréné és Núbia ellen indult, ekkor azonban halálhírét keltették. A kettős fiaskó hírére Szúzában lázadás tört ki, amibe az ott fogva tartott Pszammetik és Kambüszész öccse, Bardíja: Bárdos úr is belekeveredett. Kambüszész visszatért, és Udzsahorresznet sírfeliratán olvashatunk „a király tomboló dühéről, amilyen még nem volt.” Kambüszész szinte válogatás nélkül végeztette ki az egyiptomi és perzsa nemesség tagjait. Pszammetiket Hérodotosz szerint egy bika vérének megivására kényszerítették, amely a halálát okozta."

2012-03-13. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.  

Vajon ki lesz a Termékeny Félhold térségének felszabadítója?

Alexandrosz akinek természetesen magyar neve van:

Alek=Élők,

Xand=Szent

R =Ura.

Élők-szent-ura. Így nevezték a magyar népek felszabadítóját, Nagy Sándor macedón hadvezért. 

Hamarosan megvizsgáljuk e témát közelebbről.

2012-március-23.

 144,Az őshazai papi feladatok (katt)

Neveikből következtetve, a papok foglalkozása a tudomány számos ágának művelésére is kiterjedt...

Az őshazai papi feladatok

 

Viselt neveikből következtetve, a papok foglalkozása a tudomány számos ágának művelésére is kiterjedt. Tudomásunk van egy papról, aki nemcsak az írásjeleket tudta magyarázni, hanem azt is tudta, miként kell nagy árnyékot adó fákat nevelni. Ezt a papot a források SHUKALLI-TUDA =  Sokat tudó- embernek nevezték.

 

Ismét mások orvoslással és kuruzslással foglalkoztak és füsttel, zörejekkel és sípolással igyekeztek az emberekbe belebújt, betegséget okozó gonosz szellemeket kikergetni, mint az egyiptomi ASHIPU = A SÍPOS pap is tette sípjával.

 

 Papok művelték a jogtudományt, ők voltak jártasak a törvényekben, és mint bírák is működtek; utóbbiak voltak a BAKU papok vagy BARAK =  bírák.

 

 Sokat foglalkoztak a naptár igazgatásával és az egyiptomi magyar papok érdemének kell tulajdonítanunk az időszámításnak és keltezésnek a nap járásával kapcsolatos megállapítását. Ezen a téren feltűnő pontosságot értek el, eredményeiket Kr. e. 46-ban átvették a rómaiak.

 

 Addig a római naptár hibás volt. Büszkék is voltak sikerükre, mert egyik hieroglifikus szövegben ezt olvassuk: ALAT-iN-oK SZá-Mi-To-T-Tá-K Na-BET. T-I-BET-eK HET-eT (értelemmeghatározó: nap). HA Ku-Ta-TYu-K, aSZ-áM sok eS-aT-iK Ti-SZ-Re (értelemmeghatározó: tízre). Átírva: A latinok számították napot. Tévedtek hetet (napot). Ha kutatjuk, a szám sokasodik tízre (tízre). A római naptár valóban késett, amíg ki nem igazították (vonatkozó hieroglifák: Budge: Egyptian languange London, 1958. 123 No. 1. A szerző átírása és olvasása használhatatlan). Elsőrendű papi feladat volt az írástudomány művelése, mint erről más vonatkozásban már megemlékeztünk.

 

Egy héliopoliszi és egy thébai pap foglalta írásba a Halottak Könyvének ránk maradt részeit. Ugyancsak héliopoliszi pap volt az, aki Egyiptom első összefüggő történetét a Kr. e. 3. században megírta, akit csodálatos tudása miatt így neveztek: MANE-THOT: Mennyit tud!. (Emwry Walter:Arhaic Egypt. edinburgh, 1961. 23 sk; Marques: Historie..Paris, 1950. 13; Cortell: The anvil of civilization New York, 1957. 30; Hall H. R.: The ancient history of the Near East from the earliest times to the battle of salamis. London, 1952.. 13.old).

 

A mezopotámiaiak történetét szintén papi ember készítette el, név szerint BEROS: -Boros~ (Albright: Thearcheology of Palestine, london, 1960. 129. old; ; Hall H. R.: The ancient history of the Near East from the earliest times to the battle of salamis. London, 1952... 13. old.).

 

Butóban székelt egy világhírű jósnő, aki előre látta a bekövetkező eseményeket s ebbeli képességéről nevezték LATONA-nak: -Látó nő-nek. (Herodotos: Hystory. L 143 sk,193,195 sk).

 Őshazai ,tudós' szavunkat a görögök is átvették és tudósaik nevét azzal alkották meg: HERO-DOTOS: Úri Tudós; THUKY-DIDES szintén egy sokat tudó ,tudós'.

Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-szept.-29.

145,A régi kelet vallása átalakul

Ma így mondanánk, a hagyományos vallásosság "félrecsúszik"

A nagyuraknak külön engedéllyel megengedték a papok, hogy lelki üdvösségük elérése végett saját szobrukat a szentházakban felállíthassák. Erre szabályos szerződést kötötték, amely előírta az engedély anyagi ellenszolgáltatásait és akkor is csak nagy kérés után hozták meg az illető szobrát Me-HOSTA NAT KHIRIS UTON: Meghozta nagy kérés után.  

Egy Kr. e. 1600 tájáról való adat szerint ilyen neveken is szerepeltek: KEDESHOT, QADISHAT, QEDESHOT, QADISHTU (Maspero: History of Egypt... IV. 230 sk;és III. 61.old.) és ezekből az angolos átírásokból könnyű felismerni tulajdonképpeni magyar neveiket: kedves, kedvesed. Nevezték őket így is: KIZERETI: Aki szeret, aki szerető és volt közöttük UKHATI: -Jókedvű- is, meg egy szépség, akinek a neve SABITO: -Csábító~ volt (Maspero: History of Egypt.... III. 72.old.).

Ma így mondanánk, a hagyományos vallásosság megváltozik

 

A papok második nagy csoportját, mint említettük, a termékenység szolgálatában álló kanpapok és Vénusz-papnők alkották. Tevékenységüket csak rövidre fogjuk, nem mintha nem volna rá bőséges adatunk, hanem inkább azért, mert a vonatkozó feljegyzéseket illendőség okából mellőznünk kell. A kanpapokat -mén, nász, kos, bika kan- és ennél erősebb szavakkal nevezték.

 A mének szerepét a közösség nevében végzett megtermékenyítésnek fogják fel és kora-kőkori maradványnak tekintik, amikor még nőközösségben élhettek elődeink. Erre nézve egyik szerző a következő magyarázatot adja: In the course of time, this custom passed out of existence. No longer could the group take the place of god in the sacrament of sex. Yet it continued in a different form. What the group could not do as a whole with all the individuala participating in it, some individuals representing the group could still do for the god of generation. Instead of the entire group joining in promiscuous sexual union, certain individuals were selected by the group to exacute the act on behalf of the entire assemblage ( Golddberg Z: The sacred fire…New York, 1962. 70.old.).

A szexuális igények kielégítésére szolgáltak bizonyos állandó házak, az úgynevezett BROTHELek: ~Baráthelyek~, ahol az arra rendeltek vendégeiket fogadták. Ezek a házak a lakóhelyektől távol, hegyek között, patakok és tavak közelében húzódtak meg, vagy éppenséggel barlangok voltak. A baráthelyek időnkint nagy forgalmat bonyolíthattak le, mert adatunk van arra, hogy a zsúfoltság miatt azt mondták a bebocsátást kérőnek bizonyos jelzők kíséretében, hogy jöjjön máskor (a vonatkozó hieroglifák: Budge. 118 No. 4). Voltak olyan mének is, akik nem helyhez kötött szolgálatot teljesítettek, hanem állandóan úton voltak. Rendszerint négyes csoportban jártak, előbb kocsin, utóbb lóháton, és meglepetésszerűen toppantak be a házakba, gyakran az éj leple alatt. Megjelenésük nagy riadalmat szokott okozni, mint a sajnos idézhetetlen - Jön a, jön a nász- kezdetű költemény is tükrözi (hieroglifái: Budge: Egyptian languange London, 1958. No 1, 2).

A termékenység szolgálatában álló papnőket magas nőknek, vagy apácáknak nevezték, természetesen korabeli kiejtéssel elképzelve. Egy Kr. e. 1600 tájáról való adat szerint ilyen neveken is szerepeltek: KEDESHOT, QADISHAT, QEDESHOT, QADISHTU (Maspero: History of Egypt... IV. 230 sk;és III. 61.old.) és ezekből az angolos átírásokból könnyű felismerni tulajdonképpeni magyar neveiket: kedves, kedvesed. Nevezték őket így is: KIZERETI: Aki szeret, aki szerető és volt közöttük UKHATI: -Jókedvű- is, meg egy szépség, akinek a neve SABITO: -Csábító~ volt (Maspero: History of Egypt.... III. 72.old.). Ezek a nők testükkel szolgálták az istent és ki voltak oktatva a csábítás módszereire.

 Az egyik papnő ilyen gyakorlati tanácsokat kapott főnöknőjétől: Undo thy garment, show him thy form, that he may be taken with thy beauty; be not ashamed, but deprive him of his soul. He perceivel thee, he is rushing toward thee, toward thee arrange thy garment; he is coming upon thee, receive him with every art of woman, ..and he will press thee to his breast. Az angol szerző hozzáteszi: I have softened a good deal the account of the seduction, which is described with , a sincerity and precision truly primitive (Maspero: History of Egypt.... III. 61-63.old.)

 

Főnökük Sumérben a LUK-UR papnő volt (Kramer: The sumerians..Chikago, 1964. 209; IfiOm. 59). Mindez a vallás keretében zajlott le, és akik istenüket imígyen szolgálták, nem voltak megvetés tárgyai, ellenkezőleg nagy tiszteletben állottak Golddberg Z: The sacred fire…New York, 1962.. 55, 70-től 75-ig).

A szexuális tilalmakat sokszor nem tartották be, a szabályokat áthágták, főleg magánházakban zajló mulatozás közben és akkor erőszakoskodásokhoz folyamodtak. Panaszolja ezt egy szöveg, amelyben az eset leírásával kapcsolatban a szenvedő alany megadással mondta:

Hátán senki sem fut, te sem..

AHA- AT-áN SeN- Ki Se Fu- TESE, NEK- EM TA-SAT.ak NATURAKKA

(Budge: Egyptian languange London, 1958 173.old, utolsó sor).

A papok ellátását nemcsak kiterjedt birtokaik szolgálták, hanem a hívek köteles vagy önkéntes adományai is, meg a kegyelmek elnyeréséért tett fizetések. A legtöbb teremtésről szóló babiloni mítosz alapgondolata az volt, hogy az ember az istenek szolgálatára lett teremtve s feladatuk, hogy az isteneket felmentsék a ~dologtól~, nehogy nekik kelljen életük fenntartására fizikai munkával foglalkozniuk.

 Egy mezopotámiai mítosz elmondja: Man was created to relieve the gods of toil, to work on the gods' estates (M. Sabatino: The face of the Ancient Orient..New York, 1962.. 30 sk).

 Mivel az istenek szerették a jó ételeket, a finom italokat, zenét, táncot és a testi örömöket is, mindezzel őket a halandóknak kellett ellátniuk (Hooke: Babylonian and Assyrian religion. London, 1953.. 56; Kramer: sumerian mythology. New york, 1961. 69). Bármit kívántak tehát a papok a néptől, mindazt isten nevében kérték és teljesítése szent kötelesség volt ((Hooke: Babylonian and Assyrian religion. London, 1953... 77.old). Az ételeket és italokat átvették és az isten nevében el is fogyasztották, de fenntartották a hiedelmet, hogy azokat az istenek vették magukhoz ((Hooke: Babylonian and Assyrian religion. London, 1953..63.old.).

 Ha nem volt elég a behozott étel meg az ital, a másvilágról, az elhunytak nevében panaszos leveleket olvastak fel, hogy ők odaát éheznek és így intették a népet nagyobb buzgalomra. A természeti csapásokat is azzal magyarázták, hogy elhanyagolták az istenek gondozását. A nagyuraknak külön engedéllyel megengedték a papok, hogy lelki üdvösségük elérése végett saját szobrukat a szentházakban felállíthassák. Erre szabályos szerződést kötötték, amely előírta az engedély anyagi ellenszolgáltatásait és akkor is csak nagy kérés után hozták meg az illető szobrát Me-HOSTA NAT KHIRIS UTON: Meghozta nagy kérés után.  

 E mondat írásjeleit egy angol szerző is feloldja, de nem egészen helyesen szavakba sem jól csoportosítja: EM HOSITU NTI KHIRSUTON (Maspero: History… II.85.old.)

A hívőkkel való érintkezés keretébe tartoztak az élő és beszélő szobrok is. Ezekben az isten lakozott és akként voltak megszerkesztve, hogy kezüket és fejüket egy rejtett helyről mozgatni lehessen és ezen a módon az isten a megfelelő időben hozzáintézett kérdésre "igent" vagy "nemet" intett (Maspero: History. III. 151 sk; Montet Pierre: La vie quotidenne en egypt…Paris, 1946.. 277.old.).

Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-szept.-29.

146,A heti pihenőnap a magyar hit találmánya


A szombat, a 7. nap mint pihenőnap a magyar elme találmánya.SABATTU (Davies A. Powell: Ten Commandments. New York, 1956. 109.old.) ugyanis elemei szerint Sa-Ba-Tu-Tu, világosan Sebet ütő. Mivel ez magyar kifejezés, azt kell mondanunk, hogy a heti pihenőnappal az emberiséget a magyar géniusz ajándékozta meg.

 

Az általános ünnepek az évszakok kezdetéhez és a mezőgazdasági munkák fordulópontjaihoz kapcsolódtak. A legfontosabb ünnep december 25-e volt, akkor ünnepelték az isten (Nap) születését. Ezen a napon ugyanis az égitest elérkezett a téli napfordulóhoz és újra emelkedni kezdett a látóhatáron, ahogy mondták, újra született, és vele egy időben a természet is új életre kelt.

A szombat, a 7. nap  mint pihenőnap a magyar elme találmánya

Természetesen: az Úr napját szenteld meg!-áll a 10 parancsban is.

 

A mindennapi munkában a papok az isten nevében időnkint szünetet rendeltek el. Az ilyen napok közül hetente egy kizárólag pihenésre szolgált, a többi szünnapon időszaki ünnepeket vagy különös eseményeket kellett megünnepelni. Ez utóbbiak rendszerint nagy evés-ivással és szokás szerint az egyetlen nagy keleti szórakozással végződtek.

 

 A pihenőnap szombat volt; ezen a napon tilos volt bárminemű munkát végezni. Úgy magyarázták, aki e tilalmat megszegi, az munkája közben isten büntetéseképpen megsebesül. A közhit szerint a szombati szünnap a szerencsétlenség elkerülésére volt elrendelve és nevében ez a gondolat tükröződik. SABATTU (Davies A. Powell: Ten Commandments. New York, 1956. 109.old.) ugyanis elemei szerint Sa-Ba-Tu-Tu, világosan Sebet ütő. Mivel ez magyar kifejezés, azt kell mondanunk, hogy a heti pihenőnappal az emberiséget a magyar géniusz ajándékozta meg.

 

Az általános ünnepek az évszakok kezdetéhez és a mezőgazdasági munkák fordulópontjaihoz kapcsolódtak. A legfontosabb ünnep december 25-e volt, akkor ünnepelték az isten (Nap) születését. Ezen a napon ugyanis az égitest elérkezett a téli napfordulóhoz és újra emelkedni kezdett a látóhatáron, ahogy mondták, újra született, és vele egy időben a természet is új életre kelt.

 

 Nagy ünnep volt a tavasz ünnepe, az aratás ünnepe és az őszi betakarítás kezdete. Munkaszünettel járt a helyi vagy országos nagyságok temetése. Ez alkalommal Osiris testének vázát, a TESH- TESHt felöltöztették és ez volt a szertartás főmozzanata (Budge: The Book of the Dead. London, 1956.. 42, 452.old.). Ritkán ismétlődő ünnepség volt a király szent házassága, melynek során a királyt megfiatalították, életében istenné nyilvánították.

 

Különleges ünnep volt a király koronázása, mely alkalommal a király rituális futást végzett. Teljes díszbe öltözve felhágott egy dombra, hogy lássa őt és elismerje isteni ura, a Nap. Néha az országot jelképező mező szélén kellett a királynak koronázása alkalmával kétszer körbefutnia, egyszer, mint Dél- Egyiptom ura, másodszor, mint Észak-Egyiptom ura (Emery Walter: Archaic Egypt. Edinburgh, 1961. 108 sk).

 

Ilyenkor a világ négy tája felé egy-egy nyilat röpített ki fegyveréből, így jelezve, hogy országát bármely világtáj felől jövő ellenséggel szemben megvédi  (Emery Walter: Archaic Egypt. Edinburgh, 1961. 108.old.; ; Montet Pierre: La vie quotidenne en egypt…Paris, 1946. 282).

 Az európai magyar királyoknak is volt rituális futásuk, koronázásuk alkalmával. Teljes díszben ők is fellovagoltak a koronázó dombra, bemutatkoztak a Magyarok Istenének, ott a világ négy tája felé egy-egy kardvágást tettek.

 

Minden ünnepen kitűnő ételeket és italokat fogyasztottak. Jó bepillantást nyújt az ilyen ünnepek egyik szakaszába az alábbi szöveg, amit hieroglifákból olvasunk (Budge: Egyptian languange London, 1958. 215 sk): Dicsérjünk! Ra napjára kelj fel te holt habfő. Ma két tábor: Setéthon, Bothon együtt akar sátorozni. És két tábor botosa szót tett, fontosat. Urak! Ra napjára, értettem máma, jól süssetek. Tettem már hurkát, nagy óriásat. Istennek ma imát mondjatok, már ne dolgozzatok! (Budge: Egyptian languange London, 1958. 215 sk).

A hieroglifák hangzós átírása így szótagolandó:
1. T-A-SUR-AN(k)I R-A NAP-A-RA KeFe Te HOT-T aB-Fe. Ma

Dicsérjünk! Ra napjára kelj fel te holt habfő. Ma
2. KET Ta-POR: SE-TeT ON-T, Po-T-H-AN U-A-T A-K-AR SAT-

két tábor: Setéthon, Bothon együtt akar sát-
3. -IR-UZ-NI. ES KET(?) Ta-POR Po-ToSU

(sát)orozni. És két tábor botosa
4. SZIT-TET, F-A-Nto- SSAT. ARAKI RA NAP_ A-RA, ER-

szót tett, fontosat. Urak! Ra napjára, ér
5. Te- TEM M- AR HURU- KAT NAT ÚR- U- AS- AT.

 (ér)tettem máma, jól süssetek. Tettem már hurkát, nagy óriásat.
6. ISTEN- Ne- K Ma IM-M-A-T MAT-SaT-oK MAR Ne Tu- Ka SAT- T- oK

Istennek ma imát mondjatok, már ne dolgozzatok!  (Budge: Egyptian languange London, 1958. 215 sk).

Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.) Aki nem hiszi, járjon és tanuljon utána.

2011-09-29.