Egyiptomi magyar leletek

II Amenhotep fáraó, az internetes lexikonban az aláhúzottra kattintva olvashatnak.  (Eredetiért katt a képre.) Még áll Hétország, Babilon, és a kánaáni magyar városállamok... Apjától, III. Thotmesztől hatalmas birodalmat örökölt, melyet több évtizedes uralkodása alatt sikerrel kormányzott. Hadjáratok és nagyszabású építkezések tekintetében is édesapja méltó utódja volt, kortársai elismerését azonban főleg erejével és ügyességével vívta ki – íjászi képességei, melyeket számos helyen megörökített, ihlethették több száz évvel később az Iliasz egyik jelenetét.

Amenhotep Ízisznek és Minnek szentelt templomot épített, Buhenben, (ezt is értjük Bú-hon). Itt állomásozott az első egyiptomi hivatásos hadsereg, mely a határvidék rendjére ügyelt, és hogy az afrikai migránsok ne vándorolhassanak be Egyiptomba.

Szamneh, Kumneh, Buhen térségében hivatásos katonaság őrizte a határvidéket, mely a felgyorsult elsivatagosodás miatti népvándorlástól védte az országot és fordították vissza a nemkívánatos bevándorlókat. Núbia alkirálya feladata volt a migrációs áradat leállítása és a fekete népek letelepítése, nekik munkát megélhetést biztosítani az állami közmunkaprogramban.

Olvassuk el Amenhotep kartusát:

Első sor: Istentől eredt.

Kör jele: Úr, de Nap is lehet a dupla kör.

Bot jele: a bot, a-pa, atya, vagy ar-pad, Árpád neve.

Szkarabeusz bogár: a már ismer  k-p-r: Képe úr jelet írja.

Összeolvasva:

Istentől Eredt, Napúr Atya Képe. (Olvashatom így is: Árpád atyánk képe.)

Második sor: (a lexikon szerint ez az Amenhotep név)

Kacsa: ka, kő szótag, ország értelemben is használták. Utána a nap, úr kör szótag.

Összeolvasva: Kő Úr, azaz Országunk ura.

A keretben:

A+Mén.

Az ékjel+ a talaj jele együtt: Éki+ta = a K és G jele akkoriban azonos volt,  Égi-Ta (talaj, föld, ország értelemben.)

A kampósbot: Bot, majd a hon jele.

Összeolvasva:  Országunk ura. A Mén, Égi-ta, Bot-hon Ura. 

2012-03-07. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.  

Magyar népek ura írása

Mi a kartust keretesnek olvassuk.

A napvallás győzelme után szokásba jött az országot naphonnak, vagy napkőnek nevezni s ekkor a cím így alakult: Nap Hon Ura, Nap Kő Ura (Nap Ki Ra), az ,élő' szó hozzátételével ,napkirály'. Utóbbi igen kedvelt cím volt s rendszeresen alkalmazták.

E fontos címet a kézikönyvekben eléggé eltorzítva találjuk, például ilyen ábécés átírásokban: NAP-KHUR-UR-IYA, NAPK-KHUR-ÁRIA, NIB-KHRU-URI, NEB-KA-RA, NUB-KA-URA, NUB-KE-URI, NEP-ERIK-KA-RA. Tutenkamén koronázásakor felvett napkirály címét így találjuk a kézikönyvekben: NAB-HURIA, NAP-KHURIA, NEB-KHEP-R-URE, NEFER-KHEP-R-URE ( DesRoches N. C.: Tutenkamen. Life and death of pharaoh. New York.1956 44 sk, 81.old.).

 A hetita királyok szokványos címe szintén a napkirály volt, megszólítása ,Napom'. Amikor neki az egyiptomi király írt, "Az én Nap testvérem" megszólítást használta (Hall H. R.: The ancient history.. London, 1952. 340.old.; Contenau G.: La civilisation des Hittotes et des Hurrites di Mitanni. Paris, 1948. 102.old). A hetita SAMAL város uralkodója egyszerűen KARAL: Király volt (Contenau G.: La civilisation des Hittotes et des Hurrites di Mitanni. Paris, 1948. 175.old). 

Az egyiptomi uralkodók második címe, mint mondtuk, a király uralma alatt élő népeket jelölte meg.

 A leggyakrabban használt ilyen címet egy MUT, MAT értelmű keselyű és az AR hangértékű kobra kígyó írta, amelyek mindegyike egy-egy NEB, NÉP edényen állt, úgyhogy többes számot jelentettek: NÉP-ek. Ezt a négy jelet követte a szokásos Ura kifejezés. 

A cím tehát ez volt: MUT-AR NEP.ek (Ura), Magyar népek ura.

 Egy olvasónk küldte a következő térképet:

Ennyi helyen éltek magyar népek, és nevezték el magyarnak, sok egyéb más magyar elnevezés mellett lakhelyüket.

Ajánló: A Kárpát-medencével azonos hely, város, víz, település nevek 5 földrészen, ahol a magyar volt az őslakosság. Tamana kutatás (katt az aláhúzottra). A térképek menüpontnál.

Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-szept.-22.