154, A Napbárka emlékköve
(A lexikon a Napbárkáról katt.)
(Ra, a Szent Sólyom a lexikonban katt.)
Először a felső rész írásjeleit olvasom, beírtam a képre a mai betűinket:
Összeolvasva:
Napúr, (ureus kobra=) ősúr. A Sólyom, élet ura, magyar nemes ez. Jó magyar utazó (Nap)úr...(Átviszi az élet bárkáján a földi életből az örök életbe, az oltalmába ajánlott, két imádkozó, térdelő urat.)
A kép alsó részének szövege, balról-jobbra, fentről lefele olvasom az oszlopokat. A mai betűinket beírtam a képre a hieroglif jelek mellé.
Összeolvasva:
Napúr, honi éked (=égbe) fogadd ma ágad honába. Ma(gyar) trónod hazájába itt hun honok urait. Magyarjaid a halál honában (ketten mennek). (Kő+úr+fő =) Ország főurai útja a föld honába száll ma, szent honba (ketten) kik meghaltak (ketten).
Amit a leletről megtudtunk:
Csodálatos imádság Istenhez, és a segítő Szent Sólyomhoz, hogy a lelkük Isten országába jusson, míg a testük a megszentelt föld honába költözik.
Már korábban tisztáztuk, hogy őseink e korban a Régi keleten Egy Istenben hittek.
(Néha megszokásból isteneket említünk, de ez ne zavarjon meg bennünket.)
Mivel a régiek az Istent emberalakban képzelték el, emberi szükségletekkel, logikai kényszerűség volt, hogy a földi emberek életének mintájára számára is lakóhelyet tételezzenek fel, illetőleg ilyent építsenek. A kereszténységben a templom ma is az Isten Háza, itt találkoznak Isten Gyermekei.
Az isten lakóhelyét Úr honának: AR-INA nevezték, mint a hettiták és elsősorban az égben képzelték el. Úgy hitték, hogy ott az Isten valami kastélyfélében bezárkózva élt, széken, azaz trónuson üldögélve. Az Isten lakóhelyét az Indiába vándorolt Barát-törzsek LAK, LAKA, IOKA: lak és HEL, HELE: Hely szavak használatával jelölték meg, mint ezt a hindu mitológiai szótárban számos esetben látjuk a szavak értelmének pontos megjelölésével.
Herodotos nagyon jól látta, hogy az egyiptomiak voltak az elsők, akik a lélek örökkévalóságát, vagyis a lélek halhatatlanságát megfogalmazták és hirdették. (Herodotos: History. I. 17.o. London, 1949.)
Amint a földi halandó szemeit a halál lezárta, teste megszűnt mozogni s az ember tehetetlenül feküdt. Mi történt vele? Úgy magyarázták a teológusok, hogy elhagyta az a valamije, amit két párhuzamosan felfelé tartott karral írtak, a két kart alul hosszúra nyújtott téglalap alakú idommal kötve össze. Ez idom közepe alá gyakran még egy kis merőleges vonalkát is húztak . Sokat tűnődtek a szakemberek azon, vajon miként kell e titokzatos jeleket kiolvasni és főként milyen értelmet tulajdonítottak neki az egykorúak. A jeleket ábécére így írták át: KA. Azt gondolták, hogy a szó ez és az ember második énjét (double) jelenti.
Ezzel kezünkben is van a kulcs, hogy a kérdéses hieroglifákat helyesen el tudjuk olvasni. A két kar A+KARA, a téglalap alakú részleg a Ta. Ha e jeleket az említett első merőleges vonóeke kiegészíti, a jelek szinte kínos pontossággal írják a szót: A+KARA+Ta. Ami tehát az egyiptomi bölcselők szerint az embert halála pillanatában elhagyja, az kétségtelenül az illető –akarata.
Az egyiptológia egy újabb fontos kérdését oldottuk meg a magyar nyelv segítségével.
A halottról azt is mondták, elállt a lélegzete, elszállt a LELKE: Lelke.
Ez az észrevétel is helytálló, mert a lélegzés megszűnte a halál másik jellemzője. Mind a két megfigyelés szerint valami kiment az emberből és elszállt máshová. A lélek további sorsáról sok és bonyolult képzetük volt a régieknek. De a külön ítélet itt is megvolt, mint ma a kereszténységben.
Milyen élet következett a magyarrá válás, vagyis az üdvözülés után?
A halott lelke felvitetett Mén-úr székébe- (ebből ered Mennyország szavunk) és ott Magyar Isten kormányzótársává lett. Ő is kapott az égi birodalomban egy széket (trónust), egy szekeret, egy ágyat meg egy csónakot evezővel és ezentúl ezekben a kényelmes alkalmatosságokban elhelyezkedve kísérhette Napurat utazásaiban, mesterével kocsikázhatott az égboltozat fényes útján nappal és vele hajókázhatott a földalatti vizeken éjjel, mindig kivilágításban, mert a Nap társaságában őrök világosság fényeskedett felette. Színről-színre láthatta az Istent és új élete örök élet lett.
A Napbárka-kő képét köszönöm a küldőjének.
Történeti kitekintő:
Külön figyelmet érdemelnek az Árpád nevet megörökítő helynevek:
"...a Dictionnaire de la Bible szerint Árpád a (Nap?isten) Szemúr harmadik fia volt, aki a Tigris felső vidékét, vagyis az Idi- Klat és a Zab környékét, az úgynevezett Árpádi Földet (Arpachi Ta) kormányozta. Ezen a területen az eredeti lakosság igen hosszú ideig, a jelen időszámítás 635. esztendejéig folyamatosan élt...."
"...A kaukázusi Árpádok telepítési politikájának nyugati eredményeiről van egy további döntő bizonyítékunk is: az Eufrátesz nyugati nagy kanyarjának külső oldalán alapított ARPAD: Árpád királyság, azonos nevű fővárosával. A nevet ezúttal az idegen szerzők is helyesen, Árpád alakban írják át ábécére. A királyság Szíriában terült el, azon a részen, ahol a nagy folyó legközelebb kanyarodik a Földközi tengerhez...."
quot;...a Dictionnaire de la Bible szerint Árpád a (Nap?isten) Szemúr harmadik fia volt, aki a Tigris felső vidékét, vagyis az Idi- Klat és a Zab környékét, az úgynevezett Árpádi Földet (Arpachi Ta) kormányozta. Ezen a területen az eredeti lakosság igen hosszú ideig, a jelen időszámítás 635. esztendejéig folyamatosan élt....
2013. 08.21. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wiikipédia képei.
