247,Egyiptomi magyar nyelvemlék: III Aménatya és kusok állata a kos
Egyiptomi magyar nyelvemlék: Kusok állata a kos, és 3 Amenhotep
Az egyiptomi magyarok a kusokat testszínükön kívül különleges állataikról is elnevezték. Ezek között az állatok között első helyen szerepelt az ő hosszú lábú, fekete színű juhuk, melynek hímje - a kos - lapos szarvat viselt.
E hím állatról a fekete embereket "Kos (embereknek)" nevezték, nyilván birkapásztor, juhász értelemben, de a szót régiesen, egy hanggal mélyebben, KUSnak ejtették ki.
A magánhangzó egy fokkal mélyebb kiejtése a régi magyar nyelv egy további jellegzetessége, ami egyes tájszólásainkban ma is megfigyelhető,
ahol pl. a Ló kiejtése Lú,
a Tinóé Tinu.
A kos vagy kus állatnevet ember vagy nép értelemben használva, természetesen hozzá kellett tenni vagy gondolni a megfelelő fogalomhatározót (őr, juhász, nép), de amit a név gyakorisága miatt nem tartottak szükségesnek minden egyes esetben kiírni és ismételni.
A feketék újabb neve tehát egyszerűen Kos lett, személyazonosságukat jelző népi szimbólumuk pedig a kos.
A nem- magyar szerzők ezt a nevet rendszerint a Kush, Cush, Chus, Cassi, Cossi és egyéb rokon grafikai formákban szerepeltetik, de jelentését nem tudják és azt sem veszik észre, hogy a népnév és az állatnév egy és ugyanaz.
A képen a leghíresebb kos-szimbólumot szerepeltetjük, amelyet
III. Aménatya (Kr. e. 1412-1380) rendeletére készítettek és eredetileg a Kusföld legnagyobb templomában, a Sulb városban lévő Amén- templomban állítottak fel és a Napistennek szenteltek. Katt az aláhúzottra, másik honlapon olvashat róla.)
A kos a Napisten kerek szimbólumát és az Úr jelentésű kobrakígyót viseli fején, első lábai között pedig III. Aménatya királyt őrzi. Ezt az egykorú szemlélőnek oly sokat mondó emlékművet ma a berlini múzeumban őrzik.
Az előbbi honlapon ha a lap alján megnézik, olvassuk el Alsó és Felső Egyiptom királya sorban a keretesét (=kartusát.) A nebmaatré szó olvasása számunkra érthetetlen, nézzük a szótagokat és olvassuk össze amint az előző oldalakon bemutattam.
a, Első két jel: a sás-féle a rovásírásunk GY jelével: Egy Isten.
A méh egy fajtája, férfinél a Here: Eredt.
Összeolvasva. Istentől Eredt.
Kör az úr, ra, er, re szótag: Úr.
Alatta a kis edény a neb, Nép szótag. Következik a nagyúr jele értelemhatározó, hogy tudjuk, a fáraóról van szó. az egész az úr jelű keretben van.
Mai nyelvezettel összeolvasva: az Egy Istentől Eredt, Népek Ura, a Főúr.
b, Olvassuk az utolsó, Ré fia című titulusát:
Kör = úr
Kacsa= ka, kő, ország jelentés.
Együtt: Kő+Úr = Ország ura. (Ki? és Melyiké?)
Harmadik jel: A. Mellette a négyzet a vonalkákkal: Mén.
Hullámvonal: N, nép.
Utána a lapos föld, Talaj, ország jel, rá rajzolva Ék alakú jel Éki-ta = Égi+talaj = Egipt. = Egyiptom jele. Előbbre már a Mennyország szavunknál írtam, Mén-ország, Isten-országa, Mennyek-országa szó egyiptomi magyar szavunk.
Utolsó jelek a püspöki pásztorbot: Bothon Ura. ( Észak-Egyiptom)
Összeszerkesztett jel: egyik fele jogar kos fejben: ő a főkos = kusok (feketék) ura. (Kusföld)
A másik fele ostor szerű, az északi országrész jele az ostor = Esthon ura. (Dél-Egyiptom)
Mai nyelvezettel ezeket összeolvasva:
Az Ország Ura A-Mén. Népei Égi-ta: Bothon, Kushon, Esthon Ura.
A kép dr. Baráth Tibortól származik.
Az őshazai magyar népek legcsodálatosabb országa a Nílus ( Nyíl) folyó mellett terült el.
A fáraók magyar neveket viseltek, magyarul írtak és beszéltek.
2012-január 17. A hieroglifákba írt értelmezések szabadon bemutathatók.
A honlap bármely tartalma szabadon bemutatható "Kissurek rovásírás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel, vagy a honlapra való hovatkozással.
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)
Az előbbi honlapon ha a lap alján megnézik, olvassuk el Alsó és Felső Egyiptom királya sorban a keretesét (=kartusát.) A nebmaatré szó olvasása számunkra érthetetlen, nézzük a szótagokat és olvassuk össze amint az előző oldalakon bemutattam.
