Egyiptomi magyar leletek

Narmer fáraó a lexikonban, katt az aláhúzottra, másik honlapon olvashat róla.

Az egyesítés idején Észak-Egyiptom királya az Árpádok családjából származó Ősúr (Osiris) vagy Hun Úrős (Onuris) volt, Dél-Egyiptomé pedig Ménes, a Mén vagy Mén Ős.

 Az irodalomban még nincs tisztázva, hogy tulajdonképpen ki egyesítette a két Egyiptomot: Ménes, Narmer vagy Hor-Aha. A vita a mi munkánk szempontjából nem lényeges.

Összeolvasva: Magyar király

                           Fő - kos

                           Magyarok serege úrfője.

                           Honok ura (ezt olvashatom hunok urának is). A 3 vonal számjegyként olvasva, 3 hon ura.

Tudunk 3 magyar nílus völgyi hazáról: Bothon, Esthon, Kushon.

Ismertebb nevei Alsó, Felső Egyiptom, Kusföld.

Második jele: Ménes, de olvashatom Mén-ős-nek is.

Narmer fáraóval részletesen foglalkoztam, az alcímekre kattintva bővebben olvashat róla. Ízelítőként egy kép az alább ismertetett leletegyüttesből.

Nemes nevű kendő = Nemes, Ureus kobra = Úr ős.

 Összeolvasva: Nemes ős úr.

Ha tovább is érdekli, katt az alábbi aláhúzottakra:

Magyar testvériség a Nílus mentén (165 tartalomjegyzék)

A nem-magyar történetírók abban összegzik az egyiptomi történet megnyitó szakaszát, hogy "ott a történeti idők hajnalán egymással vetélkedő két királyság alakult ki, északon az egyik" délen a másik, de mindkettőben ugyanabból a fajtából eredő királyi család és előkelőség kormányzott, akiket a hagyomány egyformán a Hórusz követőinek tartott."

Ha a görögös Hórusz szó helyére az eredeti hieroglifák angolok által készített

 KHERU átírását illesztjük és annak kiejtését magyar grafikával írjuk le: király, azt is világosan látjuk, hogy a két nép nemcsak azonos fajtájú, hanem azonos nyelvű is volt. Ezt a körülményt már korábban is megállapítottuk, de célszerű több alkalommal is hangoztatni.

Néhány év leforgása alatt mindkét táborban keresni kezdték a kiengesztelődés útját. A béke, békesség, megbékélés, barátság, szabályok- keresése egyre sűrűbben fordulnak elő az iratokban. Van egy írásos emlékünk (Emery Walter: Archaic Egypt, Edinburgh, 1961. 198.old.)"

amelyen ezt a feljegyzést olvassuk:

Hu-Nu-KAR oS UR Be-Hu-Ni A KAR. AKAR-Hu-N, KHERI AKAR-Hu-N,

Ma is jól értjük, csak az idegen nyelvűek nem tudják mit jelent:

Hungár Ősúr békülni akar. Akárhol, kéri, akárhol.

Ki vitte ezt az üzenetet a déli királynak, nem tudjuk. Tény, hogy a Tudó érezte, miszerint újabb nagy hivatás vár rá és hozzá is látott a kiegyezés művének megalkotásához. Ki lehetett volna e feladat elvégzésére alkalmasabb, mint éppen ő, Ménes király hű szolgálója, a Hét Magyarok nemzetségéből származó okos ember, Ősúr (Osiris) ápolója és megmentője, akit a hun király mérhetetlen bizalommal tüntetett ki, valósággal édes gyermekének tekintette.

Narmer paletta eseményei

A Narmer paletta és amit elolvasunk róla, természetesen magyar nyelven:

Megfejtette: dr. Baráth Tibor, Montreal.

A hun király katonai, politikai és gazdasági erejének megsemmisítése után Ménes hadvezér és nagyúr felvette az 'Esthon Ura' címet, kezébe vette az ostort, amely új címét az összecsengés alapján írta és fejére tette Észak-Egyiptom koronáját, amint ezt a Narmer- táblán látjuk.

Ugyanez tábla másik oldalán Ménes óriási méretű emberalakja tűnik fel, amely az egész középső mezőt elfoglalja. A Nagyúr bikafarkat visel, ami világosan jelzi, hogy ő a Mén- Ős, az egyesítés főhőse. A Narmer- tábla mindkét oldalán, a felső rekeszben, két-két, szarvval ékesített nagy fülű emberfejet látunk.

Beírtam a képbe az írásjegyekhez, amit olvasunk, néhány helyen a saját értelmezésem is közlöm:

Ezek a képek hangoztatják, hogy a bikafarokkal ábrázolt Ménes ezentúl már király:

-A főmagyar most úr.~

 A szarvak APA, (P=F : a Fő)

a két szem MA.k, ( Ma+K=gy: Magy)

a száj rajza AR, (ar).

Eddig: A FŐ+MAGYAR

A fül MEST-ER, (magyar magánhangzóinkkal MoST+ úR) hangzósítva: A főmagyar most úr. 

Araki késnyél

Arak, késnyél bizonyítékai:

Az eseményeket leíró két másik képen, Ménest trónuson ülve látjuk, fején az esthoni koronával, amint éppen fogadást tart és ajándékokat oszt ki.

A politikai változásra további igen éles fényt vet a Gab- el- Arakban talált késnyél rajza:

Annak felső részében két oroszlán: MAGURU

között egy úr karjával KARA

az állatok tokáját cirógatja: ő a "Magyarok ura."

Ruházata is ír valamit, de azt nem tudjuk megnyugtatóan elolvasni.

A figura alatt egy ovális URA tárgyat látunk amelyre kutyák illesztik lábukat.

Talán így kell olvasni: URA-KUTAK azaz ~uralkodik. 

Az olvasatom dr Baráth Tibor úrénál részletesebb:

ÚR

Ma-Garu

Kar-Ál

azaz: MAGYAROK URA KIRÁLYA

A kör az úr alatt: UR+AL

kutyák: KUTIK

kosok harmadik népelemünk, még szólok róluk, de Nagyszentmiklósnál részletesen olvashatnak róluk, képe: Kus, kusok

a tompa orrúak a hunok, már Nagyszentmiklósnál bemutattam: Hunok

és mivel ezek felett áll: Felett.

Saját olvasatom együtt: Magyarok ura, királya uralkodik kusok, hunok felett.

 A képírásos szövegnek az a része, ahol kutyák vannak ábrázolva, megismétlődik az európai hunok egyik korábban tárgyalt emlékén. A kutyák azon is egy kerek alakú tárgyra illesztik jobb lábukat.Keressék a nagyszentmiklósi leleteknél, a honlap tartalomjegyzék elején.

Arak nevű falu van a mai Magyarországon is, katt a névre. Talán már rájöttek, hogy minden helynév amikkel találkoztunk, ismétlődik a mai Kárpát-medencében. Innen költöztek oda, vagy onnan ide?

Ozirisz = az Ősúr legyőzése

Ősúr büntetése

Nyakába egy furcsa jelvény van akasztva, amelynek a mi nagy A betűnkhöz hasonlítható alakja mondja el legmélyebb tragédiáját, azt, hogy az ütlegelésen kívül mi egyéb történt vele. A hieroglifikus jel a HERIT ideogramja (Budge: Egyptian languange, London, 1958. 93.old. No. 10), a mi helyesírásunkkal: a Herélt." A Narmer-tábla B oldalán Ősúr ugyanilyen ábrázolásban szerepel, de ott egy nagy, testével azonos méretű tábla hirdeti AS keretben azzal a bizonyos nagy A betűvel a középen: =Ez a herélt úr.= 

 A here, herék, heréi egyiptomi használatban minden kétséget kizárólag a testiculust jelenti, éppen úgy mint mai magyar szóhasználatunkban. Az egyiptomi hieroglifák tankönyvében e férfi szerv pontos rajzát látjuk és hangértékét a magyarul nem tudó Sir Wallis Budge így írja ábécével: KHERUI és hozzátesszi ,male organs' (Budge: Egyptian languange, London, 1958. 59.old No. 94). Nincs tehát félreértésről szó.

Mindkét ábrázolásban a metszés helyén Osiris hatalmas kötést visel. Minden papirusz így, ágyékkötéssel ábrázolja a hun királyt. Az Egyiptomi Bibliában is van egy szakasz, amely megemlékezik a szitkozódó hun király barbár büntetéséről. "Ez az a nap", olvassuk, "amelyen a király a szidalmazóval harcolt, aki a királyt szennyes beszédével megsértette, az a nap, amelyen a király tönkretette a szidó végtagjait" (Budge: The Book of the Dead. 98.old.). Ha volna még ezek után is valami kétség Osiris kegyetlen büntetése felől, eloszlatják az Egyiptomi Biblia eme sorai, amelyeket eredeti hieroglifikus szövegben (Budge: The Book of the Dead. római 120) így olvasunk: Tesznek ágyékába Honősnek késeket (értelemmeghatározó: ,kiherezik', vagyis) elmetszik a toszó (értelemmeghatározó: ,húsból' való) kannáját és neki a bábák megkötik." 

 A fontos szöveg átírása balról jobbra haladva így: TeSZ-NeK AGY-éK.A-A-Ba HEN T-eSNeK KES-eK-eT. Értelemmeghatározó: KU.ERE.S.UK. eM-eSZi A T-USU. Értelemmeghatározó: HUSbóI való. K-A-AN-Ná-áT éS Ne-Ki AB-áB-áK Me-Kö-Ti-K. A kanna öntöző berendezés! Osiris kiherélését (castratio) említi Egyptian Mithology. 82.old.

Hogy Osiris a hun király nem halt bele sebeibe, az elsősorban a sokat emlegetett legnagyobb ókori magyar Tudónak érdeme, aki egyéb képességein felül anatómiai szakértő és orvos is volt. Doktor Tudó jelen volt az egyiptomi magyar élet nagy fordulóján.

7. sorszámmal jelöltem lejjebb:

Ott látjuk őt a Narmer-tábla B oldalán, amint elgondolkodva, kissé fáradtan lépdel a győzelmi menetben, közvetlenül Ménes előtt. Biztosan ő az, homloka felett látjuk két bűvös hieroglifáját, amelyek szokás szerint felülről lefelé olvasva ezt írják: THo-To: =Tudó. Bal vállán zsinóron lógatva viseli az orvos minőségét jelző BE.T írásjelet, két példányban, tehát többes számban így olvassuk: BET.ek, s ehhez csatlakozik élesen behajlított, K hangot író karja és arca ARA.

Ő tehát a -Betegek ura", az orvos. Többször halljuk róla, hogy az ő kezei tiszták, nap mint nap hűségesen megjelent a hun ősúr betegágyánál a KHER-AHában (:kórházban?) és rendbe tette betegét: megkente sebeit olajjal és bekötözte azokat. 

 Az Egyiptomi Biblia idevágó szövegét így fordítják angolra: I am Thoth and I have come each day into the city of KHERIAH.
l have tied the cordage and I have set in good order the MAKHENT boat (23m. 624). MAKHENT: megkente; a Boat nem hajó, hanem olaj.

Elvégezte mindazt a feladatot, amit gyógyulása érdekében királyi ura neki megparancsolt (Book of Dead. 352). Gondos ápolása sikerrel járt: meggyógyította a beteg szemét (Egyptian mithology. 26), helyreigazította elferdült orrát és egybeforrasztotta széttört bordáit (Book of Dead. 623), sőt férfitagját is visszavarrta, "jó erősen tartó alapjához illesztve." 

 Az Egyiptomi Bibliában: It is the phallus of Ra wherewhit he was united to himself (Book of dead. 95). - Osirist Thot gyógyította meg: Egyptian Mithology 82. - idézet az Egyiptomi Bibliából: Thy heart (az írásjel szerint AB.oT: A bot. Ezt a szót az angolok bizonyos eufemizmussal mindig a szív- szóval fordítják) is stabilized upon that which supported it, and thy breast is as it was formerly; thy nose is firmly fixed with life end power, thou lívest, and thou art renewed. .. (Book of Dead. 623). A sebeiből való felgyógyulást más szavakkal is olvassuk (Book of Dead. római 68.old).

Ősúr gyógyítása

Osiris tehát a hiteles források szerint kiheverte sérüléseit. Ezt hangsúlyozni kívánjuk, mert a szakirodalomban Osiris sorsa tekintetében nagy a tájékozatlanság és többen úgy vélik, mintha az egyesülés idején megölték volna. A hun királyt nem ölték meg; felgyógyulása után még nagy szerepet játszott. 

 Osiris halálával kapcsolatban a régibb források nem azt mondják, hogy megölték, hanem azt. hogy MEKHAT: .Meghalt. ( Hall: The ancient histori..London, 1952. 9.old.), tehát természetes halállal múlt ki, és hogy -sírtak- felette (Childe: What happened in history Edinburgh, 1954. 164. 168.old.), ami egyúttal szójáték a király Osír nevével.(ő+sír).

Amint a magyarok nem feledték el a hunokon aratott nagy győzelmüket és az államvezetéshez való joguk alapjaként emlegették, úgy a hunok sem feledték el szörnyű megaláztatásukat. Királyuk szenvedését és titokzatos felgyógyulását beleszőtték hitvilágukba és őt minden beteg ember - élő és holt - reménységének, meggyógyulásának és feltámadásának szimbólumáva tették meg. Temetéskor évezredek múltán is eljátszották misztériumát és a halottakért úgy imádkoztak, hogy a földi kilengéseiket számonkérő másvilágon elkererülhessék a ~metszőt~ és testi épségükben kár ne essék (Budge A Wallis: The Book of Dead, London, 1956.  103-105, 620 és római 136. old.). Egy papírus rajzán az egész véres, késes, hentes jelenetet újra látjuk.

A képen doktor Thot is jelen van, az ő szimbolikus majma képében, amelynek farka majdnem egészen le van vágva, derékszögben hanyatlik lefelé, és éppen csak egy kis bőr tartja (Budge A Wallis: The Book of Dead, London, 1956.. 620.old). Idők távlatában a történeti mag körül legendák keletkeztek. Egyik szerint Osirist Thot doktor felesége, a MATAR asszony gyógyította meg férjétől kapott varázsigék segítségével, viszont Thot maga Osiris szemét hozta volna rendbe és egyenesítette ki orrát. Azt is tudni vélték, hogy Osiris testét baltával szétvagdosták és darabjait szétszórták. Nővére ASTER (Eszter), a görögül Isisnek mondott asszony azonban minden darabot összeszedett és Osirist újra egyberakta, férfitagját azonban hiába kereste, nem találta meg (Budge A Wallis: The Book of Dead, London, 1956.. római 54; Clark: Myth and symbol.. London, 1959. 105.old; Egyptian mythology New York. 58.old.) .

Észak- és Dél-Egyiptom magyarjai megbékültek, összefogtak közös munkára és megkezdődött a Nílus-völgyiek ragyogó világtörténeti szereplése. Sok ezer éven keresztül a világ vezető nagyhatalma volt Egyiptom.

Egyiptomban Észak és Dél magyarjai egyesültek

Amint látjuk, nagy volt az út, hosszú és fáradságos, amelyen a Tudó járt, de végére jutott. A késői utódok hálásan emlékeztek reá és az Egyiptomi Bibliában egy gyönyörű okmány (lásd lejjebb) hirdeti örök dicsőségét. Szövege így szól: ~A honősöket a Tudó nemzetté összekötötte szent békében.

Észak- és Dél-Egyiptom magyarjai megbékültek, összefogtak közös munkára és megkezdődött a Nílus-völgyiek ragyogó világtörténeti szerepe, amint hasonló örök barátság megkötése után kezdődött el a Mezopotámiában élő keleti magyarok nagy szerepe is.

Manapság az egész világon bámulat tárgyát képezik a mezopotámiai és egyiptomi ősnép művészi és tudományos teljesítményei és múzeumi bemutatásuk alkalmával százezres tömegek áhítatos tisztelettel vonulnak el előttük. Mindent tudnak ezek a hódolók, csak éppen a lényeget nem: hogy mindez a magyar szellem és magyar fajta alkotása.

Mindazt, amit a Nílus völgyi két magyar nép testvérüléséről elmondottunk, meg tudnánk írni sokkal részletesebben, egészen aprólékos filológiai pontossággal. A hosszadalmas részletezés helyett, ami több külön értekezés tárgya lehetne, néhány eredeti forrásidézettel ecseteljük összefoglalólag, mi is történt és hogyan. A kivonatok az Egyiptomi Biblia angolra fordított szövegéből valók, amiket visszafordítottunk magyarra a régen használt kifejezések beiktatásával.

No. 1. "Én vagyok a Tudós, az urak írnoka, akinek kezei tiszták. Én vagyok a becsületes, aki kiirtja a gonoszságot, aki magyar és utálja a bűnt... Én vagyok Napúr-társúr írótolla (titkára), a törvény őre, aki becsületességet és megértést hirdet s akinek szavára két ország népe hallgat" (Budge A Wallis: The Book of Dead, London, 1956.. 629, ugyanígy Budge A Wallis: The Book of Dead, London, 1956.. 621).

No. 2. "Én a Nagy tó (TA-NA, Etiópia legnagyobb tava) népéből származom és azok közé a Hét Urak közé tartozom, akik napnyugatnak indultak és az Esti király ellen harcoltak. De közéjük léptem én, Tudó Úr, és ítélkezésem révén az, aki Székhonban székel és az aki Anuban lakik... (érthetetlen rész)... őket egy folyó választja el" (Budge A Wallis: The Book of Dead, London, 1956.. 269).

No. 3. "Én vagyok a Tudós, aki folyvást utaztam PE (Buto) és TEPU (Théba) városok .között", vagyis az északi és a déli király székhelye között (23m. 623). "Nagy és hosszú ez a szent út", amelyen a Tudó utazott, hogy a két harcoló király között békét szerezzen. "Utazott ő, folyton utazott PE városába és TEPU városába" (Budge A Wallis: The Book of Dead, London, 1956. 246).

No. 4. "Én vagyok a Tudó, én békítettem meg a Magyart (déli királyt) és csendesítettem le a két úri csatár időszaki háborgását. Jöttem és megmosdottam az Úrőst és megnyugtattam a Viharzót" (Budge A Wallis: The Book of Dead, London, 1956. 623).

No. 5. "Én vagyok a Tudó, a magyar úr, a magyar királyok ítélőbírója, kinek szava győzedelmeskedik az erőszak felett. Eloszlattam a sötétséget, elkergettem a forgószelet meg a vihart... Elértem, hogy R.a (a déli király) úgy székeljen mint Osiris (az északi király) és Osiris úgy székeljen, mint fia" (Budge A Wallis: The Book of Dead, London, 1956.. 621).

No. 6. "Én vagyok a Tudó, aki az első szabályokat (alkotmányt) bocsátja ki... Teremtője vagyok nemzetek és népek életének...
Elértem, hogy Osiris győzelmeskedjék ellenfelein.. " 622) . Én vagyok a Tudó, a magyar, aki kivívta, hogy a gyengébb győzelmet nyerjen és aki megbosszulja a gonoszat és az elnyomót, amiért rosszat tett" (Budge A Wallis: The Book of Dead, London, 1956.. 629). "Én vagyok a Tudó, a déli király kedvence, a hatalmas úr, aki boldog befejezéshez juttatta, amit elkezdett, akinek szava megszüntette a pártoskodást és a fegyveres harcot és aki végrehajtotta ura szent akaratát. Én vagyok a Tudó, aki győzelmet szerzett ellenfelei felett" (Budge A Wallis: The Book of Dead, London, 1956.. 621 sk).

Minden jel arra mutat, hogy a kibékülés eredményeként Osiris visszakapta királyi méltóságát és mindazt a földet, "ami régebben az övé volt, és magát a két ország, KÉT TA vagy TA-TA urának írhatta Bothon és Esthon Ura címmel. Ménes a maga részéről áttette székhelyét Thébába s az lett a következő' évezredekben a Mén-törzs fellegvára. ~ ő címe ,~Esthon és Bothon. Ura- lett, a két Egyiptom királya.

Egyelőre tehát Egyiptomnak két királya maradt és két közigazgatási területe, mintha a háború eredmény nélkül viharzott volna végig. Ez azonban csak látszat, mert a jövő útját a jogi egyezmény szilárdan kikövezte: a két uralkodócsalád összeházasodott, Thot a -hunok nádora- (nagyura) címmel a megnyomorított Osiris helyett északon kormányzott, halála után pedig annak királyi utóda lett. Talán ebbeli minőségében mutatja őt az egyik papiros, ahol Thot egy talapzaton ül, térdét felemeli és azon egy óriási méretű ONK szimbólumot tart (Budge A Wallis: The Book of Dead, London, 1956. 596).

Orra a szokott nagy orrnál is nagyobb. A kép ezt írja: Hunok Nagyura. Pályája még tovább emelkedett, mert Ménes király halála után az ő örökségét is átvette, bizonyára szintén az egyezmény értelmében. E kettős örökségről a nílusiak Bibliája ezt írja: "A te királyi széked királyi fiadra szállt át és Szemúr (az Anuban székelő nap isten főpapja) úgy határozott, hogy helye a főurak (fáraók) között legyen. Valóban ő lett a Te széked ura, széked örököse a Ta-Ta honban. . . Valóban fia került a Két-Ta királyi székébe, mint utód. . . uralkodik trónján, barátain és mindazon (a földön), ami régebben az övé volt. Az esti Bak (Ménes), a "minden úrnál nagyobb úr, valóban elment" (Budge A Wallis: The Book of Dead, London, 1956. 597 sk).

Thotot kell tehát a Nílus völgyi egyesített kettős királyság első közös uralkodójának tekintenünk. Thot neve a Manethot történetíró által készített királyjegyzéken ATHOTIS: -A Tudós- alakban mint az egyesített királyság fáraója szerepel közvetlenül Ménes után. Csakis ő lehetett, mert Manethot megjegyzi, hogy tudós király volt aki egy orvostudományi (anatómiai) munkát hagyott hátra (Emery Walter. Egypt, Edinburgh, 1961. 29, 255.old). Az események sorozatából kiderül tehát, hogy a magyar-hun egyezményben Ménes és Ősúr élettartamára átmeneti intézkedéseket hoztak létre s a két királyság perszonális uniója a vetélkedők halála után lépett életbe.

A királyság kettős jellege a perszonális unió megvalósulása után is sokáig fennmaradt: továbbra is két országról beszéltek, két külön közigazgatás működött. Ennek megfelelően a közös királyt kétszer koronázták meg, először a déli koronával mint Esthon urát, azután az északi koronával mint Bothon urát.

Két királyi széket tartottak, ami az első trónnevekben többször kifejezésre is jutott:

SEKHEM KHET, NETER KHET, SEKHET URA.

A király temetését is kétszer végezték el, egyszer északon mint a hunok királyát és egyszer délen, mint a magyarokét. Amelyik koporsóba nem a király holtteste került, azt üresen tették a sírba, egy ízben egy csodálatos növésű fenyőgallyat (Fa és Ra: Fáraó) helyezve az üres koporsóba.

Idők folyamán a kettős személyiségnek ez a kínos tiszteletben tartása megszűnt, mert amint vérben magyar-hunná lettek az uralkodók, vagyis egy testben két lélek lakozott, akként a két korona testét is egybeszerkesztették és ezzel a közös koronával aztán már csak egyszer koronáztak és a királyt is csak egyszer temették el. A szükséges átmeneti idő elmúltával tehát a Thot doktor által lerakott szilárd alapon a két egyiptomi magyar nép mindjobban összefonódott és az új együttesben Egyiptom a Régi Kelet legnagyobb hatalmasságává fejlődött. Amikor tetőponton állott, a Kr. e. II. évezred közepétől .kezdve, az egyiptomi fáraó szava törvény volt nemcsak a Nílus 2,000 km hosszú völgyében, hanem messze északon is, egészen az Eufrátesz folyóig, délen a II. zuhatagig és kelet felé a Vörös-tengerig. A folyóvölgy lakosságát ebben az időben hét millió (7,000,000) lélekre becsülik (Vercoutter Jean: L Egyipt ancienne, Paris, 1957. 28.old.).

Egyiptom politikai életében és népi állagában a Kr. e. 3400/3200 táján lezajlott események után jó másfél ezer esztendeig nem történt látványos változás. A hunok és magyarok lényegében a nekik kijelölt néptalajon folytatták életüket.

2011-11-30.

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2012-02-26. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei. Felhasznált irodalmat a cikkeknél ismertettem.