Jdi na obsah Jdi na menu
 


16,Szehemhet fáraó magyar szövege

Szehemhet fáraóról a lexikonban, katt az aláhúzottra. 

Székely, Csaba és Huni fáraóról olvashat, a cikk alján.

A Sínai-félsziget ősi neve Vádi Magara, magyarul is jól érthető, Magyar volt a neve. A Sínai is jól érthető magyar név, a Hold neve is volt a nap éjszakai képe, amit egyszerűen Szín-nek neveztek. Aztán elterjedt a Hold tisztelete a görög mitológiától kezdve sok népnél, katt az aláhúzottra.

"A Hold az éjszaka bolygója; a szépséget, a fényt jelképezi a sötét végtelenben. A Hold általában a női princípium, az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának, változékonyságának jelképe."

 

16-szehemhet.png

Első sor:

Hórusz (kheru) madár: Magyar király.

Kampós jel: ős

mellette: ÚR fő

alatta úr-bot (-pot, -pat, -pád szótag)  és a botban a hon jelet a vonal a négyszögben is írja= 

Úr-bot hona = Árpád hona.

Magyar király, Árpád honában.

 

Második sor:

Nebti név: -mut - mat -magy, maty értelmű sólyom, 

az ar jelű kobrával,

neb- nép jelű edényen ül, két edényt többesszámban olvassuk.

Föld, talaj  jelen az ék, Éki-ta, Égi- talaj, azaz Egyiptom.

 

Szem jele ÚR

a hullámvonal a szó befejezése, általában N de más is lehet.

Magyar népek ura, Égi földi urunk.

 

Harmadik sor:

Sás-féle sövény: S, összerovásként STN: iSTeN nevét olvasom.

A méh rovar, mivel férfi: here.

Összeolvasva, az összecsengés alapján: Istentől eredt.

A következő jelek, mint feljebb, de most más értelemben:

Istentől eredt, Égi-ta (=Egyiptom) ura.

Székely, Csaba és Huni fáraó

 

Egyiptom 3. magyar uralkodócsaládja emlékei Tomory Zsuzsa kutatásai alapján

Tomory Zsuzsa:

 EGYIPTOM HÁROM KIRÁLYA

 

Kr. e. 2643-2637 Chaba = Csaba fáraó

Kr. e. 2637-2613 Huni néven is magyar fáraó családja és leszármazottai uralkodtak.

 

 

 

Az alábbiakban a Professzornőtől származik a következő írás:

Tomory Zsuzsa:

 EGYIPTOM HÁROM KIRÁLYA

 

Gróf Széchényi Ágost, az Árpád Akadémia (USA) aranyéremmel kitüntetett történésze 2000 február 28.-án kelt levelében továbbította Peter A. Clayton: Die Pharaonen című, német nyelven írt tanulmányának másolatát. Széchenyi Ágost kísérő sorai a következők: “…Amint a mellékletből láthatja, mi hunok már a II. egyiptomi Pháraó-dinasztiát alkottuk. – A IV. dinasztia nőági folytatás.

2500 Kr. előtt (kb.) Gilgames Uruk királya hadat viselt -- hőskölteményének tanulsága szerint -- “HUN-BABA” ellen a libanoni cédrusokért, aki ÁRPÁD városállam fejedelme kellett, hogy legyen. Ez az Árpád a mai Szíriában volt…”

A cikk 3. dinasztiával foglalkozó része a következő fáraó nevek képírásos felsorolásával és uralkodási évszámaikkal, valamint Huni rózsagránitból faragott szobrának a képével kezdődik. A dinasztia uralkodói: Sechemchet Kr.e. 2649-1643, Csaba 2643-2637 és Huni 1637-2613-ig tartó uralkodási idővel. A kis táblázatban a cikk írója e nevek “Horus név”-ként említett értelmét is hozza. Sechemchet = hatalmas termetű, Csaba = a lélek fénye (die Seele erscheint), s Huni = a szétzúzó. E három név magyar értelmezése külön tanulmány tárgya. Bevezetőben megemlítem, hogy Sechemchet nevének első szótagja a szik, Szikúr, szikár székely népnévvel azonos hangcsoporthoz fűzhető, Csaba neve Magyar Adorján tolmácsolásában Üstökös Csillag - jelentésű, tehát fénnyel kapcsolatos szó, Huni nevében a hunok ék-jelképét (kun, kan) ismeri fel a magyarul nem beszélő tudós.

Egy, a Wadi Magharában talált dombormű két királyt ábrázol. Az egyik Sechemchet. Két ember viszi előtte a magas fehér koronát; előttük a király nevének felirata. A középső alakként ábrázolt király piros koronát visel. A cikk írója megemlíti, hogy 1951-ig a régészet semmit sem tudott Djoser után következő uralkodókról, s ez a Magharában talált, névfelirattal is ellátott dombormű kezd fényt vetni az utána következők nevére. Manetho meg sem említi – folytatja a cikk – a 3. dinasztia hat királyát annak dacára, hogy uralkodásuk össz-ideje 157 évet tesz ki. A nyugati szakembereknek máig csak három királyról van biztos tudomásuk, összesen 36 év uralkodási idővel.

“Sechemchet-el kapcsolatos ismereteink látványos módon bővültek, mikor egy Zakaria Goneim nevű régész 1951-ben megtalálta Saqqaránál a befejezetlen lépcsős piramisát. A 3. dinasztiával kapcsolatos ismeretek majdnem teljes hiánya késztette Goneim régészt a vidék tüzetes átvizsgálására. Ezek során egy addig természetes dombnak vélt emelkedésre figyelt fel. Közelebbi vizsgálat gránit, alabástrom, s mészkő maradványokat hozott a felszínre, ami elárulta a domb mesterségesen képezett eredetét. A feltárt 8.20 méter magas fal szikla - alapokon nyugszik. Az egész terület 518m. hosszú és 183 m. széles. Az épület e része a peremes épület alapját képezi. Kivitelezése hasonlít Djoser épületének kiképzéséhez. Sechemchet minden valószínűség szerint az építkezés befejezése előtt halt meg, s ezért maradtak félbe a munkálatok. Az alapozási munkákat figyelembe véve, befejezett peremese Djoser épületénél 4.90 méterrel magasabb lett volna.

Az épület északi részén egy sziklába vágott, a földalatti sírhoz vezető bejárat látható. A sírban 21 arany karkötőt, egy aranyedényt, egy igen értékes, kagyló alakú tárgyat találtak, ami egy mára már elporladt faszekrénykében nyugodott. Ettől nem messze egy nagy dioritból készült kagyló feküdt.”

Mindezek közelében öt kicsiny, Sechemchet nevével ellátott agyag pecsét volt. E termen túl bukkantak a kutatók a befejezetlen, barlang-szerű halotti kamrára. Közepén állt az egy kőszálból képezett alabástrom koporsó. A sírkamrát szemmel láthatólag rablók nem háborgatták bepecsételése után.

A kőkoporsót 1954 júniusában szakemberek és újságok képviselői előtt nyitották ki. A koporsót bezáró anyag oly erősen kötötte a fedelet, hogy a kinyitás igen körülményes volt. A koporsó teljesen üres volt. Miután rablók közreműködése ez esetben nem állt fenn, az egyedüli magyarázat az, hogy a királyt a még eddig feltáratlan, számtalan körfolyosó egyikében helyezték örök nyugalomra.

A 3. uralkodóház tehát Saqqarát már nem használta temetkezési helyként. Sechemchet utóda Csaba saját peremes épületét Saujet el-Arjan-nál, Gize-től két kilométer távolságban, attól délre építette. Az építés módja nem a 2. uralkodóház építményeihez, hanem Sechemchet épületéhez hasonló. Az alapja egy mértanilag tökéletes derékszög;  a lépcsők téglával lettek kitöltve, az emelkedése 74 fok, - magassága 65 méter. Csaba nevét a temetkezési helyen és az ott talált edényekre piros tintával írták fel. Magát a helyet soha nem használták.

Huni volt a 3. királyság harmadik, s egyben utolsó királya. Sírját Meidumban, Kairótól kb. 80 km.-nyi távolságra, s attól délre építtette. Ő volt az első, aki peremesét négyszög alakúra építtette.

A középső királyság eddig Snofru épületének tartott Meidum-peremes csoportot mai meglátás szerint tehát Huni építtette. Főépületének bejárata észak felé néz, s a sírkamrához vezet. Maga az épület a cikk képszövege szerint világítótorony szerepét is játszotta. A többi épület sokkal alacsonyabb. Kelet felé egy mellék-peremes található, s egy termékeny völgybe vezető útnál több épület látható. Későbbi épületekben gyönyörű domborművek találhatók. A 17. számú, északkeleti irányú királysírban találták meg a keresett koporsót, mely az ó-királyság szokásait követve alabástromból készült. A Huni peremes északi és keleti udvarában talált két hercegi sírt a francia egyptológus, Auguste Mariette tárta fel 1871-ben. Az egyiptomi művészet legnagyobb kincsét találták itt: Meidum gyönyörű rajzú libáinak domborművét, Rahotep és Nofret szobrait. Az ó-királyság természetszeretete nyilvánul meg ezekben a rajzokban, s Nofret virágokat ábrázoló koronáján is.  Három pár liba gyönyörű rajzát Nefer-Maat és Atet sírjában találták.

Huni kb. 24 évig uralkodott, Kr.e.2613-ig, s vele végződött a 3. királyi család uralma. Uralkodása alatt ő vetette meg a későbbi egyiptomi építkezés és művészet alapjait – értesít a bennünket, magyarokat igen közelről érintő cikk.

A fenti cikkben elénk táruló, kétségtelen székely-magyar kapcsolatok további nyelvészeti, néprajzi és művészeti kutatást igényelnek.

A Magyarságtudományi Értesítőben megjelent ismertetőhöz összegezésként a következőket szeretném hozzáfűzni:

A három király neve hun és székely kapcsolatokat, sőt eredetet mutat: Sechemchet, Csaba és Huni.

székelyek ősnyelvi és vallási szótárukat az Sz-K szócsoporton belül alkották. Ide tartoznak a részben fent említett szék, szik, szak, Szikúr, szikla, szekfű, zeg-zúg, szegfű szavak, melyek mind életfenntartásukkal kapcsolatos ősszavak.

Szikúr a székely életadó és azt fenntartó, közöttük székelő, szikecskéket életté nevelő Istene.

Szék a székely élettere, erőssége, szent hona. Az székely székek neve ősidőktől máig töretlen alakban és értelemmel él nyelvünkben. A székely-hun kapcsolat nyomán joggal merül fel annak a gondolata, hogy az egyiptomi épületeket őrző, hatalmas, székeken ülő királyok szobrai is székely népünk gondolatvilágát hordozva hirdetik: itt is voltak székely székek. Saqqara neve is székely kapcsolatú, s minden valószinűség szerint Szikúr nevével volt kapcsolatos, s valaha az ő városát jelentette.

Hegyek közötti székek sziklás, zeg-zugos tájának képét vándorlásai közben is lelkébe ágyazva vitte magával, s amennyire lehetséges volt, új letelepedési helyén maga köré varázsolta. Így építette sziklára zeg-zugos épületét, a lépcsős piramist elsőként Egyiptomban. E szikla - alapon nyugvó épület helyének kijelölője és magának az épületnek megálmodója Sechemchet maga is nevében viseli a szik, szék szótagot. Üzeneteiket kőszegekre (obeliszkekre) rótták.

A székelyek a hunoktól való származástudatukat évezredek során máig megőrizték. Maga a hun név a mag szó fordított alakja, s a magyar és hun népek vállalt sorsának ellenkező irányát jelzi. S most, az idő homályából előlépve a Szik szótaggal kezdődő 3. egyiptomi királycsalád alapítójának Horus nevét idegenek “hatalmas termetűnek” magyarázzák. Székely értelmezéssel Szikla ember volt.

Fia Csaba, a máig is féltő szeretettel övezett, csillagúton járó királyfi. Az ő Horus neveként “a lélek fénye” értelmezést adja az idegen tudós. Magyar Adorján értelmezésében Üstököst jelentett e név valaha, s Csaba királyfi neve, léte, máig is mint üstökös világítja meg a magyar eget és lelkeket.

Huni királyfi a hun-székely kapcsolat megtestesítője. Horus nevének idegen értelmezésben a “szétzúzó”. Maga a hun, kun név az ék szó bővült alakja, s jelképük a napsugár éltető, de néha romboló éke. Kan értelmezésében jelentése életadó. A székelyek fokosa is az ék “f”-es változata, mellyel ellenségeit mindenkoron szét tudta kergetni, ha kellett “zúzni”. Maga a fok is ékes, szegletes, zegzugos rajzú.

A székelyek kedves, legszebb virága a szegfű virág, melynek szirmai is apró ékecskék sorozata. Maga a virág a világ, a fény, az élet jelképe, tehát a szegfű maga is fény és életjelkép. Éppen ezért nem véletlen, hogy ősmagyar koronákból virág sarjad. E tényről Budaházi Éva középkori magyar énekgyűjteményében található, Szent Lászlóról szóló népdal a következőkben emlékezik meg:

 

“… Idvezlégy, kegyelmes Szent László király!

Magyarországnak édes oltalma!

Szent királyok között drágalátos gyöngy,

Csillagok közt fényességes csillag.

 

Fejedben kele a szent korona

Megbátoríta téged a szent lélek,

Kezdéd követni atyádnak életét,

Rózsákat szaggatál, koronádba füzéd…”

 

S virágos koronát találunk a székely utakon mindenütt hirdetve, hogy az élet védői, felemelői e világon.

 

Magyarságtudományi Értesítő 10. szám, 27. old.(a pontos dátum nem található). Az uralkodók évszámait körülbelül adták meg idegen nyelvű kufalseLight List Accent 3i/ptatók, ezért a magyar nyelven írt tanulmány évszámait használtam a cikk elején is.

 

 A szövegben említett Rahotepről már korábban írtam, és képet is bemutattam,

Egyiptomi magyar nyelvemlék 3 és 4 menüpont a tartalomjegyzékben e honlapon.

Felhasznált irodalom: Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-10-23.

Az Isten neve írása

Az atyaisten nevének írására leggyakrabban a tehén partnerét, a bikát szerepeltették, a megtermékenyítés e dinamikus állatát, amit Egyiptomban ,bak' néven emlegettek.
A tehén az anyaisten leggyakoribb szimbóluma. A tehén szót Egyiptomban TEHENU (TE-E-NU) alakban írták. Benne észrevehetjük a ,nő' szóval összecsengő NU részleget. S szimbólumot -Te Jó Nő- értelemben olvassuk, minthogy az anyaisten Jó Nő nevét ismerjük (v.ö. a latin Juno: Jó nő kifejezést).
Más állatokat is szerepeltettek, elsősorban a szamarat és az egeret, melyek az összecsengés alapján írták a isten Szemúr és Égúr nevét...  

 

A termékenységi vallás a magyar népek legrégibb vallása lévén, az anyaisten és az atyaisten neveit legtöbbször még tiszta képírással írták, mint az írásról szóló fejezetünkben bemutattuk. Ott különösen az emberalakban írt képekkel foglalkoztunk, Vénuszokkal és férfi párjukkal. Ezekhez most hozzáfűzhetjük, hogy ugyanerre a célra szolgált az istenek teremtő szerveinek egyszerű ábrázolása, a maga nyerseségében.

Az anya isten megnevezésére és jelképezésére szolgált azonkívül mindenféle üreges dolog: edény, mozsár, barlang és különösen a pince. Őt idézték a V alakú völgyek, szakadékok, különösen ha vízesés zúgott bennük, valamint az erdővel szegélyezett hosszúkásan elnyúló folyami szigetek.

A férfi isten nevét és szerepét leggyakrabban a merőlegesre felállított kövek és oszlopok képírták, melyeket a nekünk ismerős ménhír néven tartja nyilván a tudomány. Jó Botúr (Jupiter) temploma előtt is mindig két magas oszlop állott. Férfi isten szimbólum volt a fatörzs, a mozsár törője, a gomba, a lóhere, a lópatkó, meg a kígyó, sőt a kúp alakú hegyek, a toll és a korbács is, bizonyára az illető tárgyak neveivel összecsengő szavak miatt s amiről bőven ír a kérdés specialistája (Goldberg B. Z.:The sacred fire. The history of sex in religion. New York 1962.).

Mi inkább azokkal az istennevekkel foglalkozunk behatóbban, amelyeket állatok képeivel írtak, mert ez által egy újabb ókori történeti rejtély nyitjára fogunk rájönni.

1, Sohasem tudták például, miért volt a tehén az anyaisten leggyakoribb szimbóluma. A tehén szót Egyiptomban TEHENU (TE-E-NU) alakban írták. Benne észrevehetjük a ,nő' szóval összecsengő NU részleget. S talán nem tévedünk, ha az istenanyával kapcsolatban az összecsengés alapján a szimbólumot ~Te Jó Nő- értelemben olvassuk, minthogy az anyaisten Jó Nő nevét ismerjük (v.ö. a latin Juno: Jónő kifejezést).

 

egyipt-bika.jpg

 

2,Az atyaisten nevének írására leggyakrabban a tehén partnerét, a bikát szerepeltették, a megtermékenyítés e dinamikus állatát, amit Egyiptomban ,bak' néven emlegettek. Erre a célra olyan bikát választottak ki, akár rajzolva akár elevenen, amelyik fehér volt, homlokán háromszög alakú fekete folttal Az ilyen szent bikát APISnak nevezték és feltételezték, hogy benne -Apád- isten (Úr) lelke lakott .

 

e-46.jpg

 

3,Az isten nevének írására szolgáló másik jellegzetes állat az oroszlán volt, melynek neve Mezopotámiában és Egyiptomban egyformán uR-MAKH vagy MAKH-UR: -Magyar- . Erre jellemző példa a híres egyiptomi Szfinx=Sphinx, a HARMACHIS, amely vörös gránitból faragott oroszlánt ábrázol emberfejjel. E sok ezer éves emlék 19.8 m magas, orra egymagában 1.79 m. (Harmashis = Hármasisten, Szentháromságnak is tudom fordítani. A szfinx nevet ma is Abu-Hun-nak nevezik, Hun Atyának olvasom. -a szerk.-)

4,Hétországban a legfontosabb tevő az időjárás szabályozásával foglalkozott és az esőtlen, száraz fennsíkon tőle várták a nedvességet. Neve TESHAB, TESHUB: Tesz hab(ot).

Ábrázolása teljes emberalakkal történt, testén több száz apró esőcseppet utánzó pontocska látható.

 

5,Az isten nevének madarakkal való írásáról megelőzőleg már szóltunk.

6,A napisten jelképei között legkorábban szintén emberalakok szerepeltek. Nevét nagyszervű és nagyorrú figurákkal ábrázolták, mint erre egy mezopotámiai szoboröntő műhelyből sok bizonyíték került elő). Ezeknek a figuráknak kiemelkedő elemei a Szemúr és Magúr nevet írták.

 

sumer-szemes-szobor.jpg

 

7,Átvitték a napistenre a régi istenpár egyéb írásmódját és szimbólumát is, köztük az oroszlán (MAGUR), a madár (MATAR), a szarvas (USUR) és a bika (BAK) képének használatát, mindössze egy-két újabb elemet függesztve az állatok oldalára vagy hátára.

8,De csakhamar új állatokat is szerepeltettek erre a célra, elsősorban a szamarat és az egeret, melyek az összecsengés alapján írták a napisten Szemúr illetve Égúr nevét. 

9,A napisten szimbólumává lett azután a párduc is, nem ugyan neve miatt, hanem azért, mert szemre emlékeztető pettyes foltjaival a Szemúr nevet idézte.

 

egyipt-macska.jpg

 

 

10,Az lett a macska is, mert sötétben világítanak szemei és mert nyávogásával szüntelenül az isten nevét mondogatta: MAUr, MAUr.

11,A napisten írásjele lett a nap korongját jelző kis karika (UR), a kerék (KEREK) és sok más, amiről megelőzőleg szóltunk s aminek megismétlésétől eltekintünk.

 

egyipt-szent-szkarabeusz.jpg

 

12,A szkarabeusról, erről a keményhátú dupla szárnyú bogárról azonban külön is meg kell emlékezünk, mert az egyiptomi szimbolikában szüntelenül szemünkbe ötlik, mint a napisten egyik legfontosabb ábrázolása. Ez a rovar petéjét hulladékból alakított kis golyóba tojja bele és napi ügyködése közben a golyót két lábával maga előtt tolja. A golyót a nap képének (Ur) fogták fel, az állat lábait karoknak (AKARA) és úgy vélték, ez a bogár figyelmeztet, hogy arra kell gondolni, aki az -Urak ura-. Ha ez a bogár, amit ma galacsinhajtónak nevezünk, széttárta szárnyait, a szárnyak a MAT írásjelet idézték, amihez AR, fejét- hozzáolvasva, megint az isten nevét találták: MATAR. Minél tovább elemezték ezt az állatot, annál több hasonlóságot találtak közte és a napisten nevei között. Ezért a bogarat úgy tekintették, mint az Úr különösen kedvelt szimbólumát és úgy hívták KHEP-ERA, KHEP-RA vagyis ~Ra képe.

 

Az összecsengés alapján való elmélkedés és névkeresés szinte mániává lett az Őshazában, az emberek mindenben keresték a szellemeskedést és bonyolították az egyszer már felkapott gondolatot a végtelenségig. A Kepera, Kapra szó - gondolták - úgy is hangzik, mint ez a mondat: Köp rá. Következésképpen valamire formálisan ráköpni, egyenlő lett a napisten Képúr nevének idézésével. Például a halottnak másvilági útjára indulásakor a jókívánságot úgy fejezték ki, hogy a holttestre ráköptek. Az egyiptomi szent könyvekben is olvassuk: "I heve come and spit upon the body" Budge: The Book of the Dead. London,, 1956.. 308 és római 155). Miután továbbá a köpésben az isteni akarat jutott kifejezésre, az egész teremtést az isten hatalmas köpésének fogták fel."

 

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-szept.-16.                                                                        

Isten lakhelye

Mivel a régiek az istent emberalakban képzelték el, emberi szükségletekkel, logikai kényszerűség volt, hogy a földi emberek életének mintájára számára is lakóhelyet tételezzenek fel, illetőleg ilyent építsenek. 

HOL LAKOTT AZ ISTEN?

Már korábban tisztáztuk, hogy őseink e korban a Régi keleten egy isten hívők voltak.

Néha megszokásból isteneket említünk, de ez ne zavarjon meg bennünket.

Mivel a régiek az istent emberalakban képzelték el, emberi szükségletekkel, logikai kényszerűség volt, hogy a földi emberek életének mintájára számára is lakóhelyet tételezzenek fel, illetőleg ilyent építsenek.

 

Az isten lakóhelyét ~Úr honának: AR-INA nevezték, mint a hettiták és elsősorban az égben képzelték el. Úgy hitték, hogy ott az isten valami kastélyfélében bezárkózva élt, széken, azaz trónuson üldögélve (Az isten lakóhelyét az Indiába vándorolt Barát-törzsek LAK, LAKA, IOKA: lak és HEL, HELE: Hely szavak használatával jelölték meg, mint ezt a hindu mitológiai szótárban számos esetben látjuk a szavak értelmének pontos megjelölésével. Jövendő kutatóink az indus völgyében, majd onnan tovább a Gangesz medencéjében és India egyéb folyóvölgyeiben okmányszerűen nyomozhatják az elveszett magyar törzsek történetét és hatalmas kulturális misszióját.)

 

 Őrök vigyáztak a birtokán, nehogy valaki nyugalmát megzavarja. Közülük egyesek a kapukban álltak, mások a várfalak résein kifelé leskelődtek, hogy a közeledőket megpillantsák, ismét mások futárszolgálatot teljesítettek és feladatuk a riasztás volt.

Az isteni őrök, lesők és futárok hármas szervezete általános volt. Az egyiptomi papírosok többször ábrázolják ilyen formában az istent, illetve az ő legfőbb hét személyét, amelyek mindegyike egy-egy szorosan egymás mellé illesztett téglalap alakú cellában székel.

 

 A papírosok az isten személyzetét is megnevezik és a vonatkozó hieroglifákat a Halottak Könyvének kiadója ábécés átírásban közli. Ha ez az átírás jó, az őrök nevét az angol tudós nyomán is felismerjük.

 

Aki az isten székének őrzésével volt megbízva, arról a szöveg azt mondja

 SKHET HRASHT ARU: - Székét őrizte őr.

 Aki testőre volt, az KHESEF HRASHT KHERA: - Késével őrizte király(t)~, kezében látjuk a kést.

 Egy harmadik, aki a réseken át leskelődött, volt a SEMETU: - Szemező.

 Hasonló feladatot végző társa volt a RES HRA: ~Rés őre.

 Aki viszont a futár tisztét töltötte be, SABES: ~Sebes~ névre hallgatott.

 

Mind magyar nyelven jól érthető elnevezés.

2011-09-17
Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.