Egyiptomi magyar leletek

I. Hentkauesz Kr.e. 2500 körül élt királyné, Menkauré fáraó (a képen) leánya volt.

Menkauré magyar hieroglif szövegeit már olvastuk. A magyar nyelv segítségével megtudtuk, hogy Mén kő ura, Ménnek országa királya. Isten országát Ménnek országának nevezték a korabeli magyar hitű egyiptomiak. A-mén vallásként már ismertettük. Innen ered a mennyek országa szavunk.

Már olvastuk:

• Tudták, a lélek halhatatlan
• A halott lelke felvitetett Mén-úr székébe- (ebből ered Mennyország szavunk) és ott Magyar Isten kormányzótársává lett.
• De mi történt azzal, akinek sok mulasztása volt földi életében és a mázsán könnyűnek találtatott? A Pokol is magyar elnevezés  A lelke a sötét alvilágba került, ahol szekér, ágy meg hajó helyett csak egyszerű fekhely jutott neki: PEKHEL, a mai pokol. A Dél-egyiptomi Abydosnak nevezett város közelében volt is egy hasadék, amelyen át a lelkek az alvilágba mentek. Ezt a lyukat négy hieroglifával írták: bezárt négyszöggel P, alatta ékkel K s tőle jobbra a BENNÚ madár elejével BE értelemben és befejezte a sort a lakóhely értelemmeghatározója. E szövegből az egyiptológusok csak az első két elemet olvassák: PeQ, a Be nélkül. Mivel az első két jel egymás alatt van, mély hangzóval olvassuk, így megtudjuk, hogy a lejárat a Pokúba = Po-Kó-Ba: "pokolba" vezetett...
• 

Hentkauesz egyiptomi királyné hieroglifái:

Istentől eredt, Istentől eredt, Mut-ar úrnő. Az Istentől eredt 3-szor szerepel, a legnagyobb úrnő.

Ma így mondanám: (Alsó és Felső Egyiptom) Istentől eredt országa Mut-ar-ok =magyarok úrnője.

Érdekes módon olvasták össze az idegen nyelvű kutatók: Hen+t kau+esz. Mi értjük: Szent 3-szorosan király ez úrnő.

Mai szórendünkkel. Ország úrnője. Szent királynő ez.

Hentkauesz férje lesz az új király Sepszeszkaf . Úgy becsülik 5 évig uralkodott, majd meghalt.

Első sorban: Mut-ar népek: magyar népek, sep=szép ura.

Második sorban: Istentől eredt, Szép Sas királyfő. Az egész az ura, úr keretben.

Mai szóhasználatunkkal: Magyar népek Szép ura. Istentől eredt, Szép Sas, főkirály úr.

A lexikon szerint Uszerkaf lesz a királynő következő férje. Kr.e.2500 körüli időkben járunk. (Eredetiért katt a képekre.) A lexikon szépen fogalmaz róla. Összefoglalom: nem tudják ki, honnan jött, főpapnak gyanítják. Az előző családtagok fehér bőrűek voltak, ő fekete magyar volt. A magyar népeknél a bőrszín semmi problémát nem jelentett. Ezt írja a hieroglif felirata is. A kartusában látjuk Anubisz jogarnak nevezett jelét, a fekete magyarok ura jogara volt. Anubisz másik jelentése, a nép őse. A szobor is fekete, ami bizonyítja a helyes olvasást.

Első sor:

A madár ül az arany jelű széken: Magyar arany úrszék.

A keresztes jel: nfr, nefernek írják az idegen nyelvűek, mi értjük: nagy főúr.

A madár sólyom, a mi turulmadarunk, és alatta az arany úrszék, ország jele.

Második sor:

A kacsa Ka, kő szótagja, utána az úr jele: kő ura, ország ura.

A keretben: csirke -cs -es -ez -us szótag, utána a fekete magyarok Anubisz jogara, a kampó S. Karok állnak, összecsengése karál=király. Alatta a fu, fő állat jele. az egész az úr, ura keretben.

Mai szóhasználatunkkal: Arany Magyarország nagy főura, Sólyom, aranyország ura. Ország ura. Ez a nép őse, ez a főkirály úr.

Már tudjuk, hogy ők is magyarok voltak, magyar nyelven elolvastuk hieroglifáikat.

Mivel mássalhangzókat írtak az ősi időkben, és a nehezebben vagy kétértelműen olvasható helyeknél ábrákkal, értelemhatározó rajzzal, vagy olyan jellel, hogy ott magánhangzót kell olvasni jelölték a mondanivalót. Úgy látom jó a hangzósításom. Természetesen a sok ezer évvel ezelőtt élt írnok meghagyta az olvasás szabadságát az utókornak. Olvasatunk jó, ha nincs kihagyás vagy betoldás, a jelek számával a mássalhangzók száma egyezik és értelmesen régies kifejezéseket olvasunk úgy, hogy nem cseréljük fel e jelek sorrendjét. A hieroglif szövegeket magyar nyelven írták, ha mindezt magyar nyelven megértjük. Mindegyik szöveget, ahol ez szükséges, megismétlem mai, nyelvújítás utáni szósorrendünkkel.

2015-február-15. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek a Wikipédia és internet képei.