Egyiptomi magyar leletek

 Nő alakban írt képírásos szövegek.

A dinasztiák előtti korból származnak, a kort Naqada kornak nevezték el, és  Egyiptomból kerültek elő.  (A lexikonban Naqada katt.)

 Ezek a legrégibb és leggyakoribb képírásos szövegek s fennmaradt példányaik rendszerint kőszobrok, úgynevezett Vénuszok.

A szem és orr szavak hangtestéből például, egybeolvasva, a nap(isten) neve bukkan elő: Szemúr.

Ha bizonyos testrészek kétszer szerepelnek, akkor az illető testrész nevét esetleg többes számban, k raggal, vagy pedig a ,két' számnév beiktatásával kell olvasni. A kétszer szereplő emberi kar eszerint olvasható így: A KARok, ami azonban az összecsengés alapján ezt írhatja: akarok (valamit).

 Két női emlő: EMLŐ-2, az összecsengés alapján esetleg ezt írta: emléket.

(Nézzük a bal oldali, térdtől hiányos szobrot, kezét a hasára teszi, astart= hastart szobornak is hívják, magyar nyelven megértjük, miért.)

Összeolvasva: Szemúrnak, magyarok urának akarok emléket szülni.

Vénusz óhaját így is olvashatjuk: Magúrnak az élet urának akarok emléket szülni. A két olvasás nincs egymással ellentétben, mert a Régi Keleten a nap(isten?) legfőbb két neve éppen Szemúr és Magúr volt,  az Égúr, Napúr, Honúr és sok egyéb neve között. Ebből az is következik, hogy a Vénuszok a nap(isten) papnői voltak, akik istenüket gyermekszüléssel szolgálták. A kép és a gondolat a kőkori termékenységi vallás alaptételét, az anyaságot fejezi ki és a faj szaporítására buzdít.

A Bibliában a Teremtő Isten megáldotta az embert, szaporodjatok, sokasodjatok... úgy tűnik ezt vallásos áhitattal betartották, a világon mindenütt, ahol magyar nyelvű népek éltek, megtalálható e szobor leletek.

Az ilyen szobrokat az idegen nyelvű kutatók ASZTART, ASZTORAT névvel nevezték. 

Van olyan Vénusz szobor is, amely kezeivel hasát tartja: (H)AS-TART. Egyiptomban a görög nevén idézni szokott Isis, írásjelei szerint pontosan ASZTUR, ESZTER, a SZŰZ ÚRNŐ.

 Valamennyien az anyaisten különböző szerepére utalnak, néha mint a háztartás vezetőjére, de legtöbbször a nyers szexualitást sugalmazzák "Az turat" értelemben, ami felől semmi kétség nem forog fenn. Idővel az ilyen ábrázolások is egyre több részletet tartalmaztak, mert újabb és újabb elemeket illesztettek az ősi alaphoz, úgyhogy egyik - másik már bonyolultabb gondolatot is ki tudott fejezni.

Habár a női piktogramok központi témája mindenütt az anyaság, üzenetüket mégsem mindig olyan irodalmi stílusban küldik, mint bemutattuk. Mondanivalójukban az anyaságot megelőző szexualitás felülkerekedik s ennek megfelelően szavaik nyersebbek, legalábbis mai felfogásunk szerint. Például felhívást intéznek akármelyik (=A KAR MELLek) úrhoz, hogy úremléket, kicsikéket nemezzen és a köldök kidomborítása is ugyanezt a kívánságot fejezi ki a szavak összecsengése alapján.

A tárgyalásra kerülő második Vénusz  karjait nem ábrázolják teljesen (jobb oldali szobor, kar nélkül):

Arcán csak szem (SZEM) és orr (OR) van, nyaka (régiesen NAK) kiem, két karja kezdeménye (A KAR.ok) kéz nélkül szerepel, két emlője van (EMLŐ-2), és erősen ki van emelve a hasa és lábaival a női háromszöge (NU, nő). Rengeteg mag, úr jelentésű díszítés van a hasán. Rakjuk össze az olvasás céljából hangsúlyozott képek hangtesteit új szavakká: SZEM-UR-NAK A-KAR-ok EMLŐ-2 SZü-Ni.

 Ezek a szavak hangrendbe téve és mai helyesírással lejegyezve ezt írják: Szemúrnak akarok emléket szülni.

A szobor hangsúlyos részeit összeolvassuk:

Szem+orr+nyak = Szem+úr+nak.

A karok (2), emlők (2)= Akarok emléket.

Ki van emelve a hasa és lábaival a női háromszöge (NU, nő)= szülni. 

 Már a kedves olvasók is, ha ilyen szoborképekkel találkoznak, el tudják olvasni a jelentésüket.

Ízelítő más, őskori magyar nyelvű területek leleteiből: (katt a címekre)

Képírással írt magyar nyelvemlékek a Termékeny Félhold területéről (katt)

Nő alakban írt képírásos szövegek 1

Nő alakban írt képírásos szövegek 2

Nő alakban írt képírásos szövegek 3

Nő alakban írt képírásos szövegek 4

 Nő alakban írt képírásos szövegek 5

2013-07-05  Szabadon bemutathatók a nő alakban írt képírásos szövegek a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei. Honlapon végleges formája: 2013.10.10.

Filmajánló, katt: Prof. Badiny Jós Ferenc - Magyarok története

Egy régi könyv a neten olvasható, katt:

Csicsáki Jenő: Mu, az emberiség szülőföldje

Néhány idézet:

"VII. fejezet: Szemelvények Egyiptom vallásáról:"Isten az egy, az egyetlen, az egymagában lévő, aki mellett nincsen senki sem.
Ő teremtetett mindent és ő az egyetlen, akit senki sem teremtett. Isten „Kheper ezeref”, vagyis „önmagától lett”, „önmagától keletkezett”.

Ő a „Kheper em hat” azaz, aki kezdetben volt, vagyis, aki mint kezdet keletkezett. Így tanítják ezt a feliratok, az egyetlen Isten, ...

Való, hogy a legtisztább monoteizmus sem taníthatja szebben és
jobban Isten fogalmát, mint e fenti sorok.
De azt is olvassuk, hogy Isten irgalmas tisztelői
iránt, meghallgatja a hozzá esdeklőket, megvédi a gyengét
az erőssel szemben, meghallgatja annak könyörgését, aki bilincsekbe van verve; irgalmas ahhoz, aki hozzá
fohászkodik; a félelemmel elteltet megvédi az elbizakodottal szemben és bíró a hatalmas meg a nyomorult
között...
Isten elismeri azt, ki őt elismeri, megjutalmazza azt, ki neki szolgál s megvédi azt, ki őt követi.

Isten, a legtisztább felfogás szerint
ő az egyetlen Atya, aki az ember sorsát a születésétől
a haláláig vezérli, aki
vigasztalást nyújt fájdalomban és balsorsban;
ő az összes dolgok teremtője és kormányzója.
Ő a kezdet.
A fentebb nevezett tudósok azt állítják, hogy az egyiptomiak egy szellemi és örök lény egységét ismerték
el, aki kezdettől fogva volt és aki a véges alkotásokat az Ő
szava és akarata által keltette életre...."

2013.10.10.