48, II Ramszesz magyar szövege
Horemhebnek nem volt örököse, ezért barátját, katonatársát nevezte ki utódjának, Paramesszét. Ő Ramszesz néven uralkodott. Fia volt Szeti. Az ő fia 2. Ramszesz. Apja 15 éves korában társuralkodóvá tette. Fővárosuk Memphisz (Ménfő) volt.
"Úgy gondolják többen, hogy Ramszesz volt a Biblia által említett fáraó, akinek uralkodása alatt a zsidók Mózes vezetésével kivonultak Egyiptomból. Ha a bibliai történetet igaznak vesszük, az azonosításnak több tény is ellentmond: uralkodása alatt nem születtek olyan feljegyzések, melyek említették volna a Bibliában leírtakat, ám az egyiptomiak a vereségeket sosem jegyezték fel. Elképzelhető, hogy a zsidók a Vörös-tengeren való átkeléskor mocsaras, lápos régióban haladtak, amelyen ők keresztül tudtak vágni, de az egyiptomiak a nehéz harci szekerekkel és fegyverzetükkel belesüllyedtek, így a zsidók, korábbi rabszolgáik pedig csúfos vereséget mértek rájuk. Mások a kivonulást Merenptah idejére teszik, és úgy vélik, a fáraó személyesen természetesen nem volt jelen, mivel az esemény egyiptomi szempontból nem volt jelentős. Egy néhány ezer fős befogadott egykori nomád nép az elvárt munka miatt kivonult az országból. A fáraó maga abban az időben az ország nyugati részén tartózkodott a líbiaiak jelentette fenyegetések elhárítására, és éppen a távollétét használták ki a zsidók a kivonulásra. A bibliai „fáraó” kifejezés alatt nem maga a fáraó személye értendő, hanem csupán a fáraó helyi serege, illetve általánosságban az egyiptomiak." Idézet a Wikipédiából
II Ramszesz (= Ra-mása, vagy az Úr-mása) Úr, az Úristen, akinek a királyaink a földi helytartói voltak.
II Ramszeszről az internetes lexikonban az aláhúzottra kattintva olvashatnak.
Magyar nyelven írták és így is olvassuk a hieroglifáit:
Első sor: Magyar bika urunk, már úr.
Második sor: Magyar népek ura. Magyar néped földje, Magyar föld fő ura, 3 úrszékben (országban) úr.
Harmadik sor: Magyar arany úrszék(= arany ország), a nép őse, 3 ország őse, Árpádok ős ura.
Negyedik sor: Kő (=ország) ura. A Mén hon Napúr mása, Esthon ura.
Ötödik sor: Istentől eredt, Úr, a nép őse, a szent úr.
Ramszesz leghíresebb csatája a hettitákkal (Hét-országgal) vívott kádesi csata, melyre uralkodása ötödik évében került sor. II. Muvatallisz hettita király előre értesült az ellene induló hadjáratról, és hatalmas sereget toborzott, Ramszesz jóval kisebb sereggel indult a hettiták ellen. A két napig tartó csatában mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett, mégis mindkét oldal nagy győzelemnek állítja be; Ramszesz szinte minden templomában nagy gonddal megörökíti az eseményt, ahol állítása szerint hősiességével egymaga döntötte el a csata sorsát, míg a hettita feljegyzések szerint az egyiptomiaknak kellett meghátrálniuk. A hettitáké maradt Kádes,
A békeajánlatot Hattusilis tette meg, a hettitákra újabb veszély leselkedett: az asszírok A hosszas tárgyalások után megszületett a békeszerződés – az első, napjainkig fennmaradt békeszerződés a történelemben –, melyben kötelezték magukat a kölcsönös segítségnyújtásra, és Ramszesz megígérte, hogy támogatja Hattusilis fiát abban, hogy apja halála után ő lépjen trónra. A határokról nem esett szó, de hallgatólagosan elismerték azokat.
Milyen nyelven beszéltek az ókori és őskori Egyiptomban? Magyar nyelven írtak és olvastak, e nyelven olvasom el ma is az ősi szövegeket.
136,Egyiptomi magyar nyelvemlék 23 Ezüst úrős (katt).
II. Ramás( Ramszesz) királyt például, aki hatvanöt évig uralkodott, Kr. e. 1298-tól Kr. e. 1232-ig, ezüstösen csillogó hajáról
S-ESOST-R-IS és S-EZUST-UIRI: Az Ezüst Úrős becenévvel illeték.
A leírt név és a tudományos megállapítás között az összefüggés világos, de ezt csak magyar ember veheti észre.
2012-03-11. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.