Egyiptomi magyar leletek

 III Amenhotep fáraó, az internetes lexikonban az aláhúzottra kattintva olvashatnak. 

Olvassák el a történetét, egy érdekes mondatot idézek (Wikipédiából):

A béke hatására fellendült a kereskedelem; több Égei-tengeri város – Mükéné, Knósszosz, Phaisztosz – nevének első hieroglifás említését Amenhotep halotti templomában láthatjuk. Görögország kontinentális részén is számos egyiptomi leletet találtak, mely erre az időre datálható.

Az említett neveket megvizsgáljuk Babilonnal (Baba Ilona = Tündér Ilona országával) együtt, miként működött a magyar nyelvű kommunikáció más magyar vezetésű államokkal és népmeséink Hétországával, a hettitákkal.

Olvassuk a hieroglifáit:

Istentől eredt Úr – nép ura.

Kő – úr, A Mén, Égi-ta Bothon, Téba Ura.

"Az egyik leghíresebb levélben Amenhotep visszautasítja I. Kadasman-Harbe vagy I. Kadasman-Enlil kassú babiloni királyt, aki a fáraó egyik lányát kérte feleségül. Amenhotep válaszára, miszerint egyiptomi uralkodó leányát az idők kezdete óta nem adták idegen uralkodóhoz feleségül, a babiloni király azt feleli, hogy akkor küldjön helyette egy közrendű nőt, elvégre ki merné kétségbe vonni, ha Babilonban azt mondják rá, hogy a király lánya: "Király vagy, azt teszel, amit akarsz. Ha adod, ki szólna bármit is. Vannak nagy lányok, szép nők: egy szép nőt küldjél, amint jónak látod. Ki merné mondani: ő nem a király lánya!" A béke hatására az egyiptomiaknak az idegenekhez való viszonya is változott. Míg korábban Egyiptomot a rend szigetének tekintették lakói, melyet a káosz és zűrzavar gonosz erőkkel teli világa vesz körül, most nyitottabbak lettek, a fáraó udvara pedig fontos diplomáciai központtá vált."

2012-03-07. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.  

Ajánló:  Egyiptomhoz tartozik, és a babiloni (Baba Ilona = Tündér Ilona népe) magyarsághoz:

Ősi írás a magyarok származásáról (katt.) Rövid, pár oldalas összefoglalás.

"Szkítiának első királya volt Magóg, Jáfetnek fia, s Magóg királynak a népe neveztetett magyarnak, mely királynak a magvából származott a leghíresebb és leghatalmasabb király Atilla - kinek székhelye a Tisza vidéken a Jászságban volt."

"Egyiptom névjegye az arabs irodalomban M-S-R, vagy M-Z-R masar, mazar. A magyar nevet értjük."

Isten földi lakóhelye: zikkurat az ég-úr széke

Az Istennek nemcsak az égben, hanem a földön is volt rendszeres lakóhelye, ahol a tiszteletére épített szentházakban (templomokban) tartózkodott. E házak a városok középpontjában emelkedtek, rendszerint a legszebb épületek voltak és magas kerítés övezte őket, nehogy az istent zavarhassák. A szentházaknak sokféle nevet adtak, mint általában minden dolognak és minden személynek. A leggyakoribb név a ház volt, amelyet valamilyen jelzővel vagy értelmezővel egészítettek ki. A szót gyakran a kezdő H hang nélkül írták, de legtöbbször mégis vele együtt. Mivel a zöngés Z hang akkoriban még ritka volt a nyelvben és nem volt külön írásjele, helyette T állott, a már ismert KETE: Kéz módjára. Eszerint a háza leggyakoribb grafikai alakja HAT, HET vagy ASZ. Beszéltek ilyen házakról is: HET SHENTH: ~Szentház , HET NETER: ~Nagyúrház-  és NEB HET: - Napház.

Zikkurat, Úr városa

A neveket egymásba rótt írásjelekkel találjuk: téglalap alakú keretben hieroglifákkal. A keret írja a ház szót, a többi a jelzőt vagy értelmezőt. Aszerint melyik tudós hol kezdi az olvasást, a kerettel vagy belsejével, ház-szent, ház-nagyúr, ház-nap avagy szentház, nagyúrház, napház kifejezéseket olvas (Clark R.T.:Myth and symbol in ancient Egypt. London, 1959.)

A szentházak hasonlítottak az isten égi lakóhelyeihez, az isten bennük is egy kis céllábon tartózkodott. Oda közönséges hívő nem léphetett be, a papok közül is csak a főpap. Az isten itt sem elképzelt fizikai valóságában élt, hanem jelképesen, szobor formájában.

Herodotos szerint az egyik babiloni templomban, a legbelső titkos teremben, az atyaisten 12 kubik magas színaranyból készített szobra állott, kinek nevét Jupiter néven adja: Jó-Bot-Ur, Jó-Pat-Er, ami az atyaisten egyik szokásos magyar neve.

 A templomok nagyobb része azonban a napisten tiszteletére szolgált, ami érthető is, hiszen a letelepedés és építkezés a nap központú vallás győzelmének idejére esett. Az ilyen templomokat Mezopotámiában ~Az Égúr Házának-, ~Az Égúr ágyának~, 'Az Égúr székének' nevezték.

 A kifejezéseket a tudósok Z-IGG-UR-AT, Z-IKK-URAT, Z-IQQ-ARrtIT, illetőleg EK UR-SAG, ECH-UR-SAG alakban bon írják át ábécével Az égúrház, égúrágy, égúrszék pontos és célját az idegen tudósok nem tudják: "The ziqqurat's purpose is still unknown" (M. Sabatino:The face of the Ancient Orient. New york, 1962. 52.old). Az ilyen templom rendszerint négyszög alakú torony volt, hét szinttel, olyanformán kiképezve, hogy minden újabb emelet kisebb alapterületen emelkedett .

Bábel tornya zikkurat az Égúr széke

Herodotos meglátogatott egy ilyen égúrházat (házat, ágyat vagy széket) és benyomásairól így számol be munkájában: A legfelsőbb torony tetején egy tágas szoba van, abban egy szokatlanul nagy méretű ágy (!) és mellette arany asztalka. Nincs a szobában szobor, nem is lakik ott senki, kivéve az éjszakát, amikor is egy nő tartózkodik ott, akit a kaldeusok, ez isten papjai választanak ki erre a célra az ország összes női közül. Azt is mesélik a papok, hogy az isten személyesen idejön ebbe a szobába és a mondott ágyon aluszik (!), - de én azt nem hiszem el~ (Herodotos: History. I. 92.old. London, 1949.). A régi elképzelés szerint a napisten emberóriás, neki is kell aludni és a szobát, ágyat meg a széket hatalmas testéhez méretezték.

Ez a leírás tehát tökéletesen alátámasztja magyarázatunkat, hogy a Z-IGGURAT: ~Az Égúr ágya és háza.- Ugyancsak emberi elgondolás vezette Mezopotámia papjait, amidőn éjszakára a Napúr ágyához Káldea legszebb lányát rendelték be szolgálatra. A napistent effektív ténykedésében általában főpapja szokta megszemélyesíteni és helyettesíteni.

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-szept.-17.