Egyiptomi magyar leletek

Sötét bőrű Nagyasszonyt tiszteltek

(Fekete nagyasszonyok képeihez katt az aláhúzottra, másik honlapon megnézheti.)

Kisebb kus csoportok a Kusföldön kívül is éltek, nevezetesen az Asszuántól északra eső nílusi völgyszakaszban, ami már egyiptomi birtok volt. Valahol itt lehetett az a körzet is, amelynek hieroglifáit (Budge A Wallis: The Gods of the Egyptians. New York 1904. 250 sk old) így olvassuk: 'Maradt Setét Hon'. Egy további kus körzet létezett a Nílus deltájában, ez volt a 'Kos-Hon', amely azonos a Bibliában szereplő Goshen területtel (the province of Cushan in Egypt, the same as the land of Goshen, Bryant jacob: A new system or analysis of ancient mythology 304. old.). Éltek még kus töredékek a Sinai- félsziget oázisaiban és bizonyára másutt is, az Egyiptomban élő magyarok alkották a többségi nemzetet.

Nézzünk meg egy filmet Nagyboldogasszonyról ősi magyar hitvilágról... Badinyi vallási kutatásai vitatottak, mégis közreadjuk:

Fekete madonnákból k, 450 ábrázolást őriznek, néhány történetét ide kattintva megnézhetik.

A leghíresebb Fekete Madonna a magyar alapítású Pálos Rend Központjában Lengyelországban van, katt az aláhúzottra. Magukkal hozták a fekete magyarok a fekete Nagyasszony tiszteletét?

Kb. 5 évvel ezelőtt Litvániából indult egy zarándokcsoport Jeruzsálembe. Ahol megálltak, fekete Mária képét osztogatták a templomi hívőknek. A kép hátoldalán pecsételve a kiindulási és érkezési úti cél: Litvánia és Híres sólyom városa, feltűnő magyarsággal írva. Íme a kép:

És a magyar alapítású szent város litván neve:

További kutatásokat igényel a Palesztin (pilistim = pilisi magyarok, és) Kánaán (Kan-hon magyarjai, sólymai) eredete.

A kusok sokféle népneve

A kusokat az egyiptomi magyarok sokféle néven nevezték. Az egyik legtöbbet használt, talán éppen a legelső név, amellyel őket illették, a SATET vagy SETÉT név volt, - az angol szakemberek megállapítása szerint. Ezt a nevet rövidített alakban, egyszerűen Setinek vagy Setnek is olvassák, feleslegesnek vélve a nevet író második T-hang kiejtését. A Setet szóról ugyanezek a tudósok azt is megállapították, hogy jelentése "sötétség" (darkness, (Budge A Wallis: The Gods of the Egyptians. New York 1904 243.old, 247.old.;). Mivel eszerint a nem-magyar tudósok már elolvasták a név hieroglifáit és a szó értelmét is megállapították, nekünk könnyű kideríteni, hogy a Satetnek és Setetnek olvasott és sötétséget jelentő egyiptomi szó azonos a magyar nyelv 'Setét, Sötét' szavával és hogy ez a megjelölés a kusok arcszínére vonatkozott, akiket más nyelven is "égett arcú" embereknek neveztek.
Hogy az angolok jól olvasták a vonatkozó hieroglifákat és a Setét szó valóban a bőr színére vonatkozott, írott kútfőkkel is tudjuk igazolni.

Az első kőtorlasz vidékén, amint mondtuk, a kusok nagyon tiszteltek egy fekete arcú istenanyát, nagyasszonyt, akitől magukat származtatták.

Nevének hieroglif jeleit

 a közismert kulccsal (Budge E.  a. Wallis: Egyptian languange London, 1958, 199.old)
így betűzzük: a nyíl SET;
 a két félkör T és T;
 az asszony NU;
 együtt SE(T)-Te-Te NU, ( sötét e nő) mai magyar grafikával 'Setét Nő'.

 Észre kell azonban vennünk, hogy a hieroglif szövegben a nyíl a bőr-fogalmat érzékeltető értelemhatározón megy keresztül, amiből félreérthetetlen, hogy ami sötét színű, az a bőr. Eszerint az egész kifejezés így hangzik (zárójelbe téve a fogalomhatározót):
Setét (bőrű) nő.
 (A bőr jele par-bőr hangot jelölő négyszög alakú jel. Négyszög alakú idom a P – B jele. Mindenütt magyar szavakra bukkanunk, a magyar és egyiptomi nyelvazonosság bizonyítékaként.)

Az asszuáni kus istenasszony nevét más hieroglifákkal is írták:

  Ábécés átírása is ugyanaz: Se+TUA+T +NU,='Setét nő'.

A név kétféle írásmódja szemlélteti, hogy a körülbelül ötszáz közhasználatú írásjel közül az írnok meglehetős szabadsággal választhatta ki az egy-egy szó lejegyzéséhez véleménye szerint legalkalmasabb vagy legtetszetősebb írásjeleket. Ugyanannak a szónak vagy névnek tehát többféle grafikai alakja lehetett, nem úgy, mint a ma használt harminc-egynéhány írásjel esetében, amikor egy-egy szót csak egyféle grafikával írhatunk.
Az ősi egyiptomi és a mai Setét szó egyezése nem a véletlen műve.

Bizonyság erre nemcsak a nevet kísérő két másik magyar szó, hanem az a körülmény is, hogy a kusok megjelölésére a Setét rokonszavát, a Fekete szót is használták.

2012-január-09
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)