159, A-Mén atya doboza
A Mén kegyúr, A Mén-atya, Théba, egy fadoboz egyik oldalának felirata, öt oszlopban, világos nyelvújítás előtti magyar szöveggel.
Nézzük nagyítva a jeleket:
Jobbról-balra olvasom, lemásoltam a hieroglifákat, sorszámozás szerint fentről lefele a jelek mellé írtam mai betűinket.
1, Est (=Nyugat), Delta, Égi-ta (= Égi talaj, föld) Napura, a trón ura. Szent Ménfő, Magyar+ország (= úrszék) földje.
2,Népeket, urakat összekötő ország ura (jelei = kő ura). Kegyurad fő Égi-ta-ba. (Értsd: Égi földön, mai szavainkkal: Egyiptomban.)
3,Urad, kegyúr, 3 nép honában. Nagy főúr, hon (értsd= haza) Napura (értsd= Napkirály) a trón ura. Ma(gyar) nagyúr, ékes hun honban.
4,Honába békét ad. 2 honban, arany magyar trón három földjén, A Mén, Égi-ta-ban. Itt
5,Bothon ura, árpádi kő-úr (=értsd: Árpádi Ország ura), ékes nagyura a honnak a Mén-úr, Est (=Nyugat) 3-szoros nagyura.
6,Az úr, Magyarvár ura. Ma árpádi országod, fő magyarod: A Mén, Téba (=Tubik, értsd: galambok városa) Ura.
Korábban bemutattam A Mén atya királyunk magyar szövegeit:
II Amenemhat fáraó királycímeit ismerjük.
2013. október 07. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és wikipédia képei.
Filmajánló: Szántai Lajos: Nimród az ősatyánk...
Idézet a rövidfilmből:
"...A magyar őstörténet élén Nimród áll, az ő két szép fia, Hunor és Magyar. A hun és a magyar ugyanaz a nép...." Egyiptomban is a Nimród, a Mén, Ménrúd, Ménrót, stb változatokat használták egyiptomi magyar királyaink.
"...Atilla a hunok, azaz a magyarok királya volt, a nagy Nimród unokája, Árpád pedig az ő leszármazottja, Szent Istvántól folytatva a többi királyainkig... Nimród az, aki Jézus születését előre jelzi... A szkíta népek a magyarok, Európa közepén élnek, innen irányítják a világtörténelmet...elnyomás alatt is...kirablás alatt is...Európát Európa közepéből lehet irányítani, nem nyugatról...
Hazánk olyan önálló földrajzi egység, aminek nincs párja...mindennhonnan hegyek veszik körbe, a világ legvédettebb területe...gazdaságilag önellátó lehetne...ha hagynák...Európa legnagyobb aranybányái itt vannak...a magyar államnak termelik a hasznot?..."
Történeti kitekintő:
A Meotiszi Magyarok betelepítése
Miután a Nílus-völgyi magyar népek a Hét-sasok =( hyksos) néven érkezett hun tömegeket magukba olvasztották, eltanulták tőlük az új harci taktikát és ők maguk is hatalmas harckocsiparkot szerveztek.
Nem elégedtek meg többé a Nílus völgyével, hanem országuk biztonsága érdekében szükségesnek tartották, hogy a Híres Ajtó külső előterét is birtokba vegyék, ahonnan megelőzőleg a sasok hozzájuk berepültek, sikereiken aztán felbuzdulva, benyomultak Szíriába és az egész Eufráteszig, Habúrig terjedő vidéket ellenőrzésük alá kívánták vonni, ami azonban már a hettiták érdekkörébe tartozott.
A nagy elgondolás érdekében Amén-Nem Hét (a nevet író hieroglifákat így is olvashatjuk: A-Mén-Marat), III. Tudó- Mása (Thutmosis), A Tudós (Athotis) és II. Ramás (Ramses, Úr-mása) királyok sűrűn vezettek hadjáratokat az új területekre, amelyekből minden akkori kincs: temérdek ló és (rabszolga?), arany, ezüst, vas és drágakő Egyiptomba ömlött.
A hagyomány úgy tudta, hogy II. Ramás király a Habúr folyón is átkelt és messze északkeletre kalandozott el, egészen az Árpádok ősi fészkébe, talán éppen a hyksosok megbosszulására. Állítólag Szcítiába is behatolt, elérte a Don folyót és hadserege egy részét a Meótisi- tenger (!) partján hátrahagyta (!), akik azután benépesítették Colchist.
Az északi peremállamok alávetésével Egyiptom is birodalmi méretekre tágult és nagyhatalmi állását Kr. e. 1550-től kb. Kr. e. 1100-ig változó területállománnyal, de lényegében megtartotta.
Miután mind a három keleti magyar ország: Mezopotámia, Egyiptom és Hétország egyformán birodalommá alakult és egymással szomszédosak lettek.
2011-01-03.
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)
Idézet a cikkbők:
" A magyarság eredettudata a vízözön korszakáig vezet vissza. A víz okozta pusztulás után újjászülető élet és emberi kultúra forrásának hordozója, közvetítője. Az özönvíz után az elsüllyedt földrész, Atlantisz ősi tudását hoztuk magunkkal a Kárpát-medencébe. Ezért történhetett meg, hogy az özönvíz után az eredendő tudás a víz által el nem borított területről, a Kárpát-medencéből terjedt el a Föld többi tájára.
Xenofon írja: Európában az özönvíz óta szkíták uralkodnak.
Josefus Flavius zsidó krónikás ie. 37-ben írta: Magóg és Gomer népei már a vízözön után itt voltak olyan területen, ahol előtte még senki nem járt. Területük Spanyol-ország déli tájaitól a Don folyóig terjedt. Magóg a róla elnevezett magarokat alapította, a görögök őket szkítáknak nevezik.
... a Vízözön után érkeztünk a Kárpát-medencébe és nem más népektől sajátítottuk ki 1000 évvel ezelőtt a területet! Ez alapján történelmünk sem csupán az elmúlt 1000 évből áll!
Árpád vezetésével a hazajövetel jelentősebb ütközetek nélkül történt, hiszen itt a visszatéréskor magyarul beszélő rokonokat találtak.
A Tarih-i Üngürüsz szerint, amikor Hunor (azaz Árpád népe) Pannónia tartományba érkezett, látta, hogy az ottani népek az ő nyelvükön beszéltek.
Anonymus megemlíti a székelyeket, akik Árpád elé mentek és csatlakoztak is hozzá.
Anonymus és Kézai Simon visszaköltözésnek, Thuróczy János visszatérésnek, Székely István és Heltai Gáspár második bejövetelnek, a Képes Krónika, Ranzano és Bonfini nagy visszaköltözésről ír.
A magyarok egy szétesett Európába érkeztek vissza. A Kárpát-medencében őseink ezek után olyan szilárd jogállamot hoztak létre, mely 1000 éven át a Szent Korona alá tartozó népek között viszonylagos békét és jogokkal biztosított együttélést teremtett."
