27, II Amenemhat fáraó szövege
II Amenemhat fáraó, az internetes lexikonban az aláhúzottra kattintva olvashatnak.
A nevét kivételesen jól értjük: A-mén-nem-hét-ura. Jól értjük, a 7-es törzsszövetségben éltek, mint hettiták= Hétország vagy a honfoglaló 7 magyar törzse, vagy etruszkok = hét-urak. Uralkodása alatt virágzó mezőgazdaság, vadászat, halászat, bányászat és a Núbiából beáramló arany, biztosította az ország fejlődését.
Nézzük a hieroglifáit:
A Nubkauré szót kivételesen jól értjük: Napkirály.
Úr jel, alatta az arany jele, ami széken van.
Háromszor felfelé álló kar, háromszoros király.
Összeolvasva: Arany Napország, 3 nép Király Ura. ( Ezt tudjuk, hun, magyar, kus király.)
Szó szerint olvasva: Úr+arany+szék+ 3 (nép) királya. ( Az úr+szék szavunk összecseng az ország szavunkkal. Az arany jele értelemhatározó, híresek a núbiai = napotthoni aranybányák. Erről már írtam.)
Következő kartusa a nyelvünkön keretese:
A+Mén+nem+hé+t és a keret jelentése: ura.
Tudjuk, hogy e király a Mén-nemből származott, és mint az árpádi 7 magyar törzsnél, ő is a 7 törzs(nem) szövetségének volt az ura.
( A mén szó férfit, csődört jelent, a men, mann szót átvették tőlünk az Európába utánunk betelepülő barbár törzsek is.)
Szfinx ábrázolás maradt fenn a nevével. A Szfinx neve arab nyelven abu-hun, hun atya. Eredetért katt a képre.
Amit megtudtunk:
Hun Atyánk Arany Napország, 3 nép királya, ura. A Mén, a 7 nem ura.
2012-03-04. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.
HOL LAKOTT AZ ISTEN?
Már korábban tisztáztuk, hogy őseink e korban a Régi keleten egy isten hívők voltak.
Néha megszokásból isteneket említünk, de ez ne zavarjon meg bennünket.
Mivel a régiek az istent emberalakban képzelték el, emberi szükségletekkel, logikai kényszerűség volt, hogy a földi emberek életének mintájára számára is lakóhelyet tételezzenek fel, illetőleg ilyent építsenek.
Az isten lakóhelyét ~Úr honának: AR-INA nevezték, mint a hettiták és elsősorban az égben képzelték el. Úgy hitték, hogy ott az isten valami kastélyfélében bezárkózva élt, széken, azaz trónuson üldögélve (Az isten lakóhelyét az Indiába vándorolt Barát-törzsek LAK, LAKA, IOKA: lak és HEL, HELE: Hely szavak használatával jelölték meg, mint ezt a hindu mitológiai szótárban számos esetben látjuk a szavak értelmének pontos megjelölésével. Jövendő kutatóink az indus völgyében, majd onnan tovább a Gangesz medencéjében és India egyéb folyóvölgyeiben okmányszerűen nyomozhatják az elveszett magyar törzsek történetét és hatalmas kulturális misszióját.)
Őrök vigyáztak a birtokán, nehogy valaki nyugalmát megzavarja. Közülük egyesek a kapukban álltak, mások a várfalak résein kifelé leskelődtek, hogy a közeledőket megpillantsák, ismét mások futárszolgálatot teljesítettek és feladatuk a riasztás volt.
Az isteni őrök, lesők és futárok hármas szervezete általános volt. Az egyiptomi papírosok többször ábrázolják ilyen formában az istent, illetve az ő legfőbb hét személyét, amelyek mindegyike egy-egy szorosan egymás mellé illesztett téglalap alakú cellában székel.
A papírosok az isten személyzetét is megnevezik és a vonatkozó hieroglifákat a Halottak Könyvének kiadója ábécés átírásban közli. Ha ez az átírás jó, az őrök nevét az angol tudós nyomán is felismerjük.
Aki az isten székének őrzésével volt megbízva, arról a szöveg azt mondja
SKHET HRASHT ARU: - Székét őrizte őr.
Aki testőre volt, az KHESEF HRASHT KHERA: - Késével őrizte király(t)~, kezében látjuk a kést.
Egy harmadik, aki a réseken át leskelődött, volt a SEMETU: - Szemező.
Hasonló feladatot végző társa volt a RES HRA: ~Rés őre.
Aki viszont a futár tisztét töltötte be, SABES: ~Sebes~ névre hallgatott.
Mind magyar nyelven jól érthető elnevezés.
2011-09-17