Jdi na obsah Jdi na menu
 


27, II Amenemhat fáraó szövege

 II Amenemhat fáraó, az internetes lexikonban az aláhúzottra kattintva olvashatnak.   

A nevét kivételesen jól értjük: A-mén-nem-hét-ura. Jól értjük, a 7-es törzsszövetségben éltek, mint hettiták= Hétország vagy a honfoglaló 7 magyar törzse, vagy etruszkok = hét-urak. Uralkodása alatt virágzó mezőgazdaság, vadászat, halászat, bányászat és a Núbiából beáramló arany, biztosította az ország fejlődését.

Nézzük a hieroglifáit:

27--ii.-amenemhat.png

A Nubkauré szót kivételesen jól értjük: Napkirály.
 

Úr jel, alatta az arany jele, ami széken van.

Háromszor felfelé álló kar, háromszoros király.

Összeolvasva: Arany Napország, 3 nép Király Ura. ( Ezt tudjuk, hun, magyar, kus király.)

Szó szerint olvasva: Úr+arany+szék+ 3 (nép) királya. ( Az úr+szék szavunk összecseng az ország szavunkkal. Az arany jele értelemhatározó, híresek a núbiai = napotthoni aranybányák. Erről már írtam.)

 

Következő kartusa a nyelvünkön keretese:

A+Mén+nem+hé+t és a keret jelentése: ura.

Tudjuk, hogy e király a Mén-nemből származott, és mint az árpádi 7 magyar törzsnél, ő is a 7 törzs(nem) szövetségének  volt az ura.

 ( A mén szó férfit, csődört jelent, a men, mann szót átvették tőlünk az Európába utánunk betelepülő barbár törzsek is.)

27--ii-amenemhat-kep.png

Szfinx ábrázolás maradt fenn a nevével. A Szfinx neve arab nyelven abu-hun, hun atya. Eredetért katt a képre.

Amit megtudtunk:

Hun Atyánk Arany Napország, 3 nép királya, ura. A Mén, a 7 nem ura.

2012-03-04. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei. 

HOL LAKOTT AZ ISTEN?

Már korábban tisztáztuk, hogy őseink e korban a Régi keleten egy isten hívők voltak.

Néha megszokásból isteneket említünk, de ez ne zavarjon meg bennünket.

Mivel a régiek az istent emberalakban képzelték el, emberi szükségletekkel, logikai kényszerűség volt, hogy a földi emberek életének mintájára számára is lakóhelyet tételezzenek fel, illetőleg ilyent építsenek.

 

Az isten lakóhelyét ~Úr honának: AR-INA nevezték, mint a hettiták és elsősorban az égben képzelték el. Úgy hitték, hogy ott az isten valami kastélyfélében bezárkózva élt, széken, azaz trónuson üldögélve (Az isten lakóhelyét az Indiába vándorolt Barát-törzsek LAK, LAKA, IOKA: lak és HEL, HELE: Hely szavak használatával jelölték meg, mint ezt a hindu mitológiai szótárban számos esetben látjuk a szavak értelmének pontos megjelölésével. Jövendő kutatóink az indus völgyében, majd onnan tovább a Gangesz medencéjében és India egyéb folyóvölgyeiben okmányszerűen nyomozhatják az elveszett magyar törzsek történetét és hatalmas kulturális misszióját.)

 

 Őrök vigyáztak a birtokán, nehogy valaki nyugalmát megzavarja. Közülük egyesek a kapukban álltak, mások a várfalak résein kifelé leskelődtek, hogy a közeledőket megpillantsák, ismét mások futárszolgálatot teljesítettek és feladatuk a riasztás volt.

Az isteni őrök, lesők és futárok hármas szervezete általános volt. Az egyiptomi papírosok többször ábrázolják ilyen formában az istent, illetve az ő legfőbb hét személyét, amelyek mindegyike egy-egy szorosan egymás mellé illesztett téglalap alakú cellában székel.

 

 A papírosok az isten személyzetét is megnevezik és a vonatkozó hieroglifákat a Halottak Könyvének kiadója ábécés átírásban közli. Ha ez az átírás jó, az őrök nevét az angol tudós nyomán is felismerjük.

 

Aki az isten székének őrzésével volt megbízva, arról a szöveg azt mondja

 SKHET HRASHT ARU: - Székét őrizte őr.

 Aki testőre volt, az KHESEF HRASHT KHERA: - Késével őrizte király(t)~, kezében látjuk a kést.

 Egy harmadik, aki a réseken át leskelődött, volt a SEMETU- Szemező.

 Hasonló feladatot végző társa volt a RES HRA~Rés őre.

 Aki viszont a futár tisztét töltötte be, SABES: ~Sebes~ névre hallgatott.

 

Mind magyar nyelven jól érthető elnevezés.

2011-09-17