Egyiptomi magyar leletek

Bika fáraó a lexikonban, katt az aláhúzottra.

Ismerünk szent bika szobrokat. Az ilyen szent bikát APIS-nak nevezték és feltételezték, hogy benne -Apád- isten (Úr) lelke lakott .

Sólyom fáraó a lexikonban, katt az aláhúzottra.

Bika fáraóról nem sok mindent mondhatunk, egy bikát rajzoltam.

Két Sólyom fáraó képírását ha összeolvasom:

 Ma-kheru és a kő, ország jelét látom.

Ma = magyar

Kheru = karvaly, sólyom, vagy király, mint már korábbi leleteknél bemutattam.

Kő = ország, úrszék jelentésű.

Összeolvasva: Magyar Király Országa.

Mivel nagyon egyszerűek a fenti királycímek, ízelítőként egy felirat:

Mut madár = Magyar a szárnyát védelmezően, iránymutatóan kiterjeszti. A kép szerint a hieroglif jeleket összeolvassuk mai nyelvújítás utáni szórendünkkel : (Nyugaton) = Esthonban néped, Hon ura 2 föld védelmező magyar ura. A képre beírtam a szótagokat. Bővebben olvashat róla, katt az aláhúzottra.

Az egyiptomi írás is magyar írás 2

 A következő képen olyan hangcsoportokat látunk, amelyek szóértékben is használatosak voltak. A jelek után megadtuk azoknak angol szakértők által javasolt fonetikus átírását. Az átírásból és az hozzájuk adott magyarázatból kiderül, hogy a táblán jelzett egyiptomi szavak a magyar nyelv szókincsébe tartoznak.

 E szavak a következők:

 Ad, Őr, Ár, Árpa (illetőleg a belőle készített sör), Asszony (Nő), Bak, B..szó, Hát, Ház, Hon (Hun), Hon (értelemmeghatározó), Honúr, Herélt, Jön, Kap, Karó, Kés, Kés, Két-úr (barátság), Király (karvaly ill. régiesen kuruj),

 Kös (Köt), Kös, Kőtábla, Mad(ár), Magyar, Mén, Ment, Nagyúr, Nagyúrkert, Úr, Úr, Ősúr, Út.

E szavak után több írásjellel írt szavak, kifejezések és mondatok következnek.

1, A zászlóval kezdődő szó: Nagyasszony (Na-Ta-SZo-Nu).

2, Utána következő: Nyújtóz (Nu-To-SZ).

3, Az ábrázolt ékszerdarab a XX. dinasztia idejéből való nyaklánc egyik eleme, a rajta szereplő felirat, ami minden további elemen megismétlődik: "Amén neje" (A-MEN Ne-Je).

4, A ,sör' szót angol olvasója is jól olvasta, mert a régi magyarban a szót magánhangzó fejezte be, betű szerint S-U-R-A. A három egymás fölé írt hullámvonal értelemmeghatározó, megmondja, hogy folyadékról van szó, az utána következő emberalak szájhoz emelt kézzel jelzi, hogy olyan folyadékot értsünk, amit meg szoktak inni.

5,

A hét írásjellel írt következő kifejezés az oszlop fogalmát jelzi, így :"Szobákat az köti be." (SZo-Bá-K-aT A KA-Ti Be).

6, Az egy sorral lejjebb, de szintén hét hieroglifával lejegyzett nyelvemlék már egy teljes mondat: "őrizte mázsát" (ARI-STA- M-A-KHIaT). Mivel a ZS hangnak nem n volt külön írásjele az írnok ezúttal KH-val helyettesítette. Hogy azonban az így keletkezett bizonytalanságot eloszlassa, mondata végére odarajzolta hetedik írásjelként a mázsa (mérleg) képét, ekként jelezve, hogy ezúttal a KH úgy használandó, amint azt az értelemmeghatározó megkívánja. Értelemmeghatározók sűrű alkalmazása azonban inkább csak egyes szavak írásakor, helynevek és rövid mondatok közlésekor volt szükséges, folyó szövegben kevésbé, mert ott a környező részek elláthatták az eligazító szerepet.

7, Idézhetünk példát arra is, hogy amikor az idegenek helyesen olvassák az írásjeleket és átírásuk találó, ők maguk is magyar szavakat, kifejezéseket és mondatokat kapnak eredményül, bár erre természetesen nem jönnek rá. A Halottak Könyvének kiadója a könyv 144. fejezetének tartalmát ismertetve, többek között ábécésen közöl két mondatot és mellékeli a vonatkozó hieroglifákat is. E két mondatot lejjebb közöljük:

 A környező szöveg, amelyből e két mondat ki van emelve, egy buja nőről szól, akinek SEKHET BASTRA, Sir Wallis Budge átírásában. A dolgot magyarul megértjük és az egyiptológusok is tudják, hogy az illető nő termékenységi szolgálatban állott és testével szolgálta istenét. Ezt különben az illusztráció is kétségtelenné teszi. A férfi leírását, aki e papnőnek udvarolt, Sir Wallis Budge ábécésen így adja (a szavakba tagolás tőlünk): TEKA, HARS S A PUSA REMK, AKAR E ME T(OSNU), továbbá, hogy ő HARPU KAKASH ARUSH A BAIU. Az erotikus szöveg pontos értelme kiderül, mihelyt a mi helyesírásunkkal tolmácsoljuk, kipontozva az ildomtalan részeket:-Töke, here s a f... remek, akar ő ma b...ni; Harapó kakas, erős a bája.

Mit sejthetünk ezekből az előreküldött adatokból?

 Az egyiptomi írás megalkotója Tudó volt, aki szövegeit az egykorúak szerint is makaróul= magyarul írta.

Ha az írás megnevezése papírás, szentírás volt, s ha az egyiptomi szavak, kifejezések és mondatok között máris tucat számra bukkannak elő magyar nyelvelemek, s végül, ha az idegen tudósok átírásában magyar alakban állnak előttünk az eredmények, akkor nyilvánvaló, hogy az egyiptomi írás magyar írás és remélhetjük, hogy a hieroglifákkal írt szövegek között nagyobb magyar nyelvemlékeket is fogunk találni.