Egyiptomi magyar leletek

Dzsózer fáraó  a lexikonban, katt az aláhúzottra, másik honlapon olvashat róla.

Talán felesleges újra felhívni a figyelmet arra, hogy a tárgyalt írott magyar nyelvemlékek nem az Ural hegység vidékéről kerültek elő, hanem a Nílus felső völgyéből és hogy az egyiptomi-magyar közös szavak nagy dörömböléssel követelik, a magyar eredet ural- szibériai elméletének módosítását.

 A helyes olvasás első feltétele az, hogy minden egyes jel hangértékét felhasználom egyet sem hagyva ki, egyet sem módosítva. Jelen és minden esetben ez így történt. A második ismérv az, hogy eredményül értelmes mondatot kapunk amelyben a szavak egymással szoros gondolati egységbe kapcsolódnak! Olvasatom ennek a kívánalomnak is megfelel. Végül harmadszor meg legyen az írásnak a korra jellemző fonetikus grafikája. Ezt is látjuk írástechnikailag tehát nem lehet az olvasás ellen kifogást emelni. A helyes megfejtésnek azonban tárgyi ismérvei is vannak. 

Az egyiptológia Dzsózert tartja az Óbirodalom első királyának. Ilyen furcsán kell kimondani egy magyar királynevet: Dzsózer? A szobor talpazatán jól olvasható jeleket alá lemásoltam, mellé írtam a jelentését, jobbról balra olvasom:

 Az Ősúr (=Dz+os+er) magyar szövegei:

Istentől eredt, Magyar népek, Árpádi Napúr Arany Országa.

Olvassuk tovább a lexikon jeleit:

A sás féle jele: S - T : Isten

 A rovar méh, de ha férfi, akkor Here.

A jelek összeolvasása és összecsengése alapján mai helyesírással : ISTENTŐL EREDT.

Ki? Ezt írja a következő rész : Az + őS+ÚR. =  AZ ŐSÚR.

Az idegen nyelvű olvasó mit nem értett meg? Dzs-nek olvassa a felső jelet, talán mert ad- helyzetben ( dz? adzs?) van a kar. AZ ŐS szó csak magyarul érthető.

Az alsó jel ÚR, -ar, -er, vagy -ra, -re, stb szótagot írhat, ezt ER-nek olvasták. 

Együtt: ISTENTÓL EREDT AZ ŐSÚR.

Köszönet az idegen nyelvű kutatóknak, hogy magyar nyelven könnyen érthetően közlik Ősúr nevét.

Nézzük a következő titulusait:

Felső kép:

A görögös elnevezéssel mut-madár és az ar-kobra két neb edényen ül, többesszám a kettőzés, ezért olvassuk össze:

Mat+ar+nép+ek = MAGYAR NÉPEK

A zászló a nagyúr jele, már ismertettem, és egy magyar névvel találkozunk: Úr+Bot, régiesen Ar+pat = ÁRPÁD,

bárhogy is nézzük, magyar nevet olvasunk.

MAGYAR NÉPEK NAGYURA, ÁRPÁD. Meg van Dzsózer valódi neve!

Alsó kép:

Magyar Arany Úr Széke ( értsd: országa), Napunk, (de urunknak is olvashatom), Aranyló Népünk, Arany Hazánk Ura.
 

Fővárosa: Memphisz, magyarul is értjük: Mén-Fő, Magyarországon is van Ménfő kezdetű település, nem lepődnénk meg, ha ott is többezer éves magyar település leleteit találnák meg a régészeink (pl.: útépítés vagy áruházépítés alkalmával).

Memphisz a lexikonban, katt az aláhúzottra.

Egyiptom első piramisa Dzsózer piramisa. Katt az aláhúzottra, a lexinkonban olvashatja.

A piramis a peremus szóból visszavezethető a magyar nyelvre: PEREMES a jelentése. Ezzel megmagyaráztuk a piramis szó jelentését, és tudjuk, hogy az is magyar csoda.

Egy téves feltételezés:

Piramis volt az egyiptomi királyok ünnepélyes temetkezési helye. Írják a könyvek.

Vagy valami más? Egyetlen halott leletét sem mutatták be, hogy Piramisban találták. Tehát nem temetkezési hely. Királysírok másutt voltak, szarkofágok, múmiák, leletek, kincsek voltak, de mi a Piramis?

 A legelsőt a III. dinasztia: Az Ősúr (ZOSER= Dzsózer-ként ismert) királya emeltette a Delta alatt, a Memfis-szel (=Ménfő) szemben lévő Szakkarában Kr. e. 2686 táján. Visszafelé olvasva a jelentése. S a k a ra = A r a k á s. Mit látunk e területen? Kőrakásokat. Szakkara egyiptomi falu Gíza (Gi - za=Ig-az?) tartományban, Kairótól 30 km-re. Itt található az ókori Egyiptom egyik fővárosának, Memphisznek (Ménfőnek) legősibb temetője, 7 km hosszú (görögös névvel) nekropolisza. jelentése: „a halottak városa”.

Dzsózer piramisa peremes

Most, hogy tisztáztuk a magyar nevű Ősúr uralkodó magyarul jól érthető nevét, nézzük mi a piramis-szó.

(A piramis cikket Dr. Baráth Tibor, a Magyar népek őstörténete című könyvéből használtam fel. Nem találtam meg a hozzá tartozó hieroglifákat, hogy ide csatoljam. Ő azokra az idegen nyelvű művekre hivatkozik, melyeket feltüntettem.)

A piramis szó

Mivel a piramisnak mind az öt ismert neve:

peremes,

meredek,

nagyúr széke,

nagyúr kertje és

meredek csoda érthető magyarul, ezért bőségesen bizonyított dolognak vehetjük, hogy a szóban forgó csoda - magyar csoda volt.

Aki nem hiszi, olvassa tovább a bizonyítékokat:

nem magyar nyelvű kutatók munkáiból származnak a következő részletek, melyekben leírják amit olvasnak, de fogalmuk sincs róla mit jelent, így a szerintük betűzött alakot ismertetik.

A TEMETKEZÉSI HELYEKRŐL

Piramis volt az egyiptomi királyok ünnepélyes temetkezési helye. (Vagy valami más?)

 A legelsőt a III. dinasztia: Az Ősúr (ZOSER= Dzsózer ként ismert) királya emeltette a Delta alatt, a Memfis-szel (=Ménfő) szemben lévő Szakkarában ( Sak-ar-a visszafele olvasva " a ra-kas = a rakás) Kr. e. 2686 táján.

Sokat foglalkoztak a szakértők azzal, vajon a piramis szó egyiptomi nyelv szava-e, és ha igen, mi tulajdonképpeni értelme. Mivel a rejtélyt nem tudták megoldani, a szót átutalták a görög nyelv szótárába.

E nagylelkűség nem indokolt, hiszen a szó etimológiáját a görögben sem találták meg, azon felül a görögök a piramissal csak kétezer évvel felépítése után ismerkedtek meg.

Egyébként is szinte a lehetetlenséggel határos, hogy a Nílus völgy magyar népe, amely valósággal tobzódott nevek adásában, ne maga talált volna nevet olyan eredeti alkotásának megjelölésére, amit már annak idején is a világ hét csodája között emlegettek.

Megfigyelhettük, hogy amidőn Nílus völgyében élő őseink neveket alkottak, a dolgokat feltűnő sajátságaikról vagy rendeltetésükről keresztelték el.

 Így alkották meg az Égiek, Fentiek, Nagyurak, Óriások nevét, a nap(isten) Útúr, Székúr nevét és így mondották "az ami a körmöt eszi" (féreg), "az ami a szobákat beköti" (oszlop). Azt is tudjuk, hogy egy-egy dolognak vagy személynek több nevet is adtak, a szerint, milyen vonatkozásban gondoltak rá.  

Ha már most ismerjük a régiek szóalkotási módját, előre várhatjuk, hogy a piramisnak is több nevet adtak, a szemükben, legjobban feltűnő sajátságainak megfelelően. Amikor a piramis az egyiptomi színen először megjelent, még a mezopotámiai naptemplomhoz hasonlított. Emeletei egymás fölött egyre kisebb és kisebb alapú négyszögön emelkedtek, aminek következtében minden szinten egy körbefutó perem keletkezett. Ez volt az első piramis. Mintegy száz esztendővel utóbb, az építmény alakja megváltozott; ezután is négyszögletes alapon emelték ugyan, de többé nem peremesen, hanem háromszög alakú hatalmas oldallapok képzésével.

Mivel a legrégibb piramisnak ilyen peremes kiképzése volt és az épület meredeken emelkedett, e két legjellemzőbb sajátsága miatt arra gondoltunk, hogy a piramis szó voltaképpen ,peremes'. Az egyiptomi nyelvben az újabb kutatók a PEREMUS szót meg is találták, méghozzá egy mértankönyvben, azzal a hozzáadott magyarázattal "az ami felfelé megy" (Edwards I. E. S.: The pyramids of Egypt London, 1955. 231.old.).

Ugyanez a perem szó a finnugor nyelvekben is megvan, ahol a Balti tenger peremvidékén lakó, ma már kihalt magyar eredetű népet lakóhelyéről peremi, permi népnek nevezték. Ezekre a körülményekre való tekintettel mi a ,piramis' eredetét a ,peremes' szóra vezetjük vissza.

 Ezt a peremes piramist az egyiptomi magyarok két egymásnak háttal fordított lépcsővel és eléje írt M és R hieroglifikus jellel írták. E három írásjelet a tudósok eddig még nem tudták hangzósítani s belőle ugyanezen épület második nevét kiolvasni, ezért csak így írták át ábécére "M(e)R", az utána rajzolt lépcsőt pedig értelemmeghatározónak véve elhagyták, nem téve hozzá a MER részleghez (Edwards I. E. S.: The pyramids of Egypt London, 1955. 231-236. old.). Ha a szóban forgó két mássalhangzót szótagosan olvassuk: Me-Re, akkor a lépcső aligha jelenthet mást, mint a szóból hiányzó TEK (dek) részleget. A lépcső fokai valóban az egyiptomi T jelekből összerakott figurának tűnnek fel, tehát több Té, többesben "Ték": Így az írásjelek elemzéséből megkaptuk Me-Re-Tek: ~Meredek~ szót.

Az egyiptomi királyok (temetkezőhelyét?) a "peremes" és "meredek" neveken kívül más megjelölésekkel is illették.

 Az építmény ugyanis távolabbról nézve azt a benyomást keltette, mintha valami hatalmas ülő alkalmatosság volna. Ezért egész természetesen isten székének fogtak fel s ennek megfelelően NETER SEKH: Nagyúr székének is nevezték (Edwards I. E. S.: The pyramids of Egypt London, 1955.  109.old).

Az arabok ma is ezt a fogalmat alkalmazzák rá és a maguk nyelvén padnak, széknek mondják. A kerítéssel körülvett egész piramiskomplexumot a régiek a temető jelentésű NETER KHERT: Nagyúr kert kifejezéssel illették (Budge E. A. Wallis: The Book of the Dead. London, 1956. 41. old; 37 Clark R. T. Rundle: Myth and symbol in ancient egypt. london, 1959. 120.old.).

A csúcsos piramis nevének írása az említett meredek szó három hieroglifikus jelével történt, amihez azonban még egy negyedik jelet is illesztettek: a csúcsos piramis egyik háromszögét talapzatával együtt. A háromszög talapzat nélkül csak egy hegyesszög s ennek hieroglifikus jelentése az S (TS, CS) hang, a 'talapzaté pedig a TA (da) szótag. E szerint a csúcsos piramis teljes neve: „Meredek csoda." Ez meg is felel a más forrásból származó híreknek, amelyek szerint a világ hét csodájának egyike éppen az egyiptomi piramis volt.

Mivel a piramisnak mind az öt ismert neve:

 peremes,

 meredek,

 nagyúr széke,

 nagyúr kertje és

meredek csoda érthető magyarul, ezért bőségesen bizonyított dolognak vehetjük, hogy a szóban forgó csoda - magyar csoda volt.

A piramisok belsejében a csodálatos dolgok hosszú sorát fedezték fel a régészek. Többek között találtak ott falakra rajzolt színes képeket, amelyek emberalakok, fegyverek, járművek és mértani figurák sokaságát ábrázolják. Ma már tudják, hogy ezek tulajdonképpen felnagyított hieroglifikus jelek és a halott életére vonatkozó feljegyzéseket tartalmaznak (Egyptian Wall paintingtruefalsefalses from tombs and temples. New York, 1962. 5.old.). /Sosem találtak halott királyokat - szerk./

 Az a szokás, hogy a piramisok és a királysírok belső falait feliratokkal lássák el, igen régi és az egykorúak maguk is említik. Az egyik I. dinasztia idejéből eredő irat erre nézve tudatja velünk, hogy az Istentől eredt magyar népek kazamatáikban képbetűket vakargatnak. Szokás a halott honát beszentelni.

(Egyiptom. (L) Limage enciklopédiája. Párizs, 1930.)