Jdi na obsah Jdi na menu
 


49, Merenptah fáraó szövege

Merenptah fáraó, az internetes lexikonban az aláhúzottra kattintva olvashatnak.   

Mivel tudjuk, hogy magyar családból származott, a neve is magyar.  ( A görögösre csavart nevet Merengő apának olvasva, mai szavainkkal így is olvasnám: Vallásos atya.)

Olvassuk hieroglifáit:

 

49--merenptah.jpg

Istentől eredt. Kusok, hunok, magyarok honában bika ( bak vagy mén) úr.

Kő (=ország) ura. Urak, úrnők, (magyarok) honában Égi-ta (Égi föld, talaj, ország) fő (feje) ura.

Apja, II. Ramszesz (Úr-mása) uralkodására teszik a valláskutatók a bibliai választott nép kivonulását. Az Új ember katolikus újság egy ismeretlen kutatásra hivatkozva Merenptah idejére tette az eseményt, mikor Mózes asszír segítséggel kiszöktette a határzár alatti mocsaras területen át azokat, akik úgy érezték rabszolgaként élnek, a király kiakarja őket irtani, mert az asszír ügynökök hatalomátvétele nem sikerült. Arany volt náluk bőven - nem voltak szegények. Jó dolguk is lehetett, mert felhánytorgatják Mózesnek, itt éhezünk, Egyiptomban húsosfazekak mellett ültünk. A Bibliában utána felsorolják a finom eledeleket. Nem nagyon akartak asszír szolgálatba, az új isten szolgálatába állni, aki Kánaán kereskedelmi útvonalát akarta választott és kedves népével elzárni, katonai ellenőrzés alá vonni. A Biblia írja, hogy összesen nem voltak annyian, mint Kánaán bármely legkisebb törzse külön - külön.

Visszasírták, bár inkább az egyiptomiakat szolgáltuk volna, ott jólétben éltünk. 40 évig bujkáltak, Mózes birtokán, ami asszír fennhatóságú terület volt az Akabai - öböl vidékén. A területet Mózes apósától, Jetrótól örökölte házassága révén. Az öröklés jóváhagyása az új isten, az asszír király írásával történt. Asszíria kitűzte a célt, az egész világ ura akar lenni. Ez sikerült is neki, de a témát nem most kívánjuk megvizsgálni.

 

Asszíria még messze volt, úgy kell elképzelnünk, most egy nemlétező példával: mintha Eu-zília szövetségese lenne Kunország. A zil király követei hoznák a parancsot, mit kell az ország kedves népének cselekednie. A nagykövet szava szent. Kémek és ügynökök ellenőriznék minden úgy történt-e ahogy az új isten elrendelte? Akit rajtakaptak, hogy más szent helyen imádkozik, mások népéből házasodik, vagy megkérdőjelezi az új isten parancsát, a legsúlyosabban megbüntetik. Mikor rájöttek, hogy a hűbérúr messze van, tanácsokon kívül se pénzt, sem katonai erőt nem tud küldeni, de a szomszéd országok közel vannak, és itt van a közelben a világ legnagyobb katonai ereje, inkább a szomszédokkal igyekeztek jó viszonyban lenni. A közeli szuperhatalommal előnyösen lehet kereskedni, és abból jobban élünk...Ekkor jött a hűbéresi szerződés zárótétele: ha nem teszed amit a szövetségben megkötöttünk, eltöröllek a föld színéről...erről más időben emlékezünk meg. Mert az új isten haragvó isten...

Folytassuk kutatásainkat a Régi - keleti őshaza legcsodálatosabb magyar országában, Egyiptomban.

 

2012-03-11. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.  

 140,Uralkodói jelvények 2 Madár (katt.)

A szótagos jelentésben olvasva, madár MA, a két madár többes számban MAk, az UR koronggal együtt: ~Magyar- Madár helyett gyakran annak csak egy tollát használták szimbólumként, mert a toll hieroglifikus értéke is MAT volt, s ez a toll a hajba illesztve az arc kerekségével (UR) viselőjét megint a MAT-AR: ~Magyar.~ nép tagjának írta.

 Az Árpáddal bejött magyarok, maga a vezér is, madártollat viseltek fejdíszként, aminek jelentését most már tudjuk: így fejezték ki népi hovatartozásukat. 

Madár

 Dél-Egyiptom királyának legfontosabb ismertetőjele egy madár volt, amely vele kapcsolatban igen gyakran szerepelt: sírokban, falfestményekben, címerek tetején és egyszerű ábrázolásokon egyformán. Az egyiptológusok ezt a madarat, nem tudni miért, a latinos Horus és a görögös Hores névvel említik, ami félrevezető következtetésekre adhat alkalmat. De ismerik e madár hieroglifikus átírását is s így olvassák: KHERU (Egyptian mythology New York: 66.old.) s ennek az angolos fonetikával adott névnek magyar helyesírás szerinti átírása pontosan ~Király~, régies alakban ,Kuruj, Kerál'.

 

140a.png

 

Ezzel a szóval a mi nyelvünkben a karvaly, régiesen kuruaj madár neve azonosítható. A megállapítás több szempontból is fontos. Hivatali minőségét Árpád is CURUL Kurul madárral jelezte, tehát ő is király volt, nem pedig "vezér", amint a latin Dux címet fordítani szokás. Megkockáztathatjuk azt a feltevést, hogy a 9. századi honegyesítés idején, a tulajdonképpeni királyt, a kendőst, a másodkirály (ALMOS: Élő mása) fia, azaz Árpád, e hatalom tényleges birtokában valahogyan elmozdította tisztségéből.

( Álmosról és Árpádról bővebben írtam a nagyszentmiklósi kincseknél. -szerk.-)

A madarat nemcsak álló helyzetben látjuk, hanem kiterjesztett szárnyakkal is, gyakran egyszerre két példányban ábrázolva, amint a király feje fölött, egymással szembenézve, közrefogják az Úr korongot. Ezt a szárnyas napkorongot egyszerűbb vonalakkal is szokták írni és nemcsak Egyiptomban volt királyi szimbólum, hanem a legtöbb magyar alapítású országban, mint Hétországban, Úrartúban, Asszíriában és a Sasanidák perzsa birodalmában is.

 

Kaleidoscope - Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Kiadványok

 

 

Értelme, szótagos jelentésben olvasva, madár MA, a két madár többes számban MAk, az UR koronggal együtt: ~Magyar- Madár helyett gyakran annak csak egy tollát használták szimbólumként, mert a toll hieroglifikus értéke is MAT volt, s ez a toll a hajba illesztve az arc kerekségével (UR) viselőjét megint a MAT-AR: ~Magyar.~ nép tagjának írta.

 

Raneb-Stela MetropolitanMuseum.png

 

 

 Az Árpáddal bejött magyarok, maga a vezér is, madártollat viseltek fejdíszként, aminek jelentését most már tudjuk: így fejezték ki népi hovatartozásukat.

 

Vérszerződés – Wikipédia

 

 

Mi mai utódok is szívesen tűzünk madártollat kalapunk pántlikájába és mostantól, már okát is ismerjük.

 

Az idegenek is utánoznak bennünket, de ők nem tudják miért.

Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-09-23.