30, Szekenenré magyar szövege
Szekenenré fáraó, az internetes lexikonban az aláhúzottra kattintva olvashatnak.
Szekenenré kezdte a hykszoszok kiűzését Egyiptom - Magyarországból, szabadsághősként a háborúban elesett.
A legfontosabb bizonyíték arra, hogy nagy csaták zajlottak, magának a fáraónak a múmiája, melyből kitűnik, hogy Szekenenrét csatabárddal fejbe vágták, majd mikor már a földön feküdt, tőrrel nyakon szúrták. (Wikipédia)
Nézzük a hieroglifáit:
Felső sor írásjelei:
A sás féle: STN.
A méh mivel férfi, Here.
Összeolvasva az összecsengés alapján: Istentől eredt.
Dupla kör: úr.
Nyeles jel: szé kanyarított derékszög: ké, hullámvonal: N.
Összeolvasva: Úrszékén = Országán Úr.
Második sor jelei:
Kacsa: ka, kő.
Kör: Úr.
A kő jelentése ország is volt, mint korábban írtam.
Harmadik jel: D.
Negyedik jel: Hon úr, a bot: Úr-bot ( Ar+pad)
a kéz jele ad, befejő jel: ős.
Összeolvasva mai, nyelvújítás utáni hangrendünkkel:
Országunk ura, Hon-úr, Árpádi- ős Úr.
További hieroglifái:
Itt külön nem kell magyaráznom, olvassák velem a jeleket:
Magyar (úr) háza: magyar Téba, a hona.
Magyar népek ura.
2012-03-05. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és wikipédia képei.
Egy olvasónk küldte a következő térképet:
Ennyi helyen éltek magyar népek, és nevezték el magyarnak, sok egyéb más magyar elnevezés mellett lakhelyüket...
Egyiptomi magyar nyelvemlék: Hittek-e a feltámadásban?
A következőkben olyan szövegeket mutatunk be, amelyekhez nincs olvasást elősegíteni képes illusztráció. Az ilyen szövegek közül a kutatások jelen állapotában csak a hosszabbakkal tanácsos foglalkozni. A hosszabb szövegek hangzósítása és szavakba tagolása közben ugyanis kisebb a tévedés lehetősége, mert az alkalmazott sok írásjel között, helytelen olvasást próbálgatva, mindig akad egy-kettő, amelynek hangértéke a kialakuló mondatba nem illeszthető be.
Ez a fennakadás figyelmeztetés, hogy a próbált olvasás nem jó és újabb ötlettel kell elindulnunk.
Rövid szövegek esetében a kevés jel között ilyen biztonsági zár esetleg nem akad. De más meggondolások is szólnak a hosszabb szövegek ajánlása mellett. Ott több az állítás, amelyek egymással szükségszerűen logikai összefüggésben vannak.
Ahol tehát logikai szakadás mutatkozik, az megint olvasási hibára figyelmeztet. Végül az ilyen szövegek azért is hálásabbak, mert valami fontosat mondanak, nem egyszer olyant, amiről már van ismeretünk az ókori történet nyilvántartásában.
Az első ilyen szöveget A-val jelöltük. A szöveg (eredetije 25m. 11 fent) temetésről szól, a benne foglalt üzenet fontos adalék az egykorúak vallási gondolkozásához. A szövegből megtudjuk, miként fogták fel a halál értelmét.
A honlap nem engedi feltölteni, katt a pirosra a teljes cikkért .
Az A betűtől jobbról balra olvassuk, ha felnagyítják a jeleket, jobban látható.
A szöveg ábécére átírva:
1. Ne-Ki asZ-NAP Bék-éS iM-Át-TESZ-NEK KE-T uJ-ÁBa.
2. ELET-éN-eK Szá-Ma Má-Ma Dí-SZe-SET(T=D)-iK. (H)uN-Ni N-E-M-eS-Ne-K asZ
3. ÓRA ÖR-öM, M-I-Ve KO-RA-Ba(n) Mu-M-IA TES-Te. UJ ÉLET-(u=ü)uN-eK SZá-Mi-
4. To-Tt: SZ-Á-N-Ta-(b=v)Ba-SZA(L).
Mai helyesírással: Neki aznap békés imát tesznek két ujjába. Életének száma máma díszesedik. Honi nemesnek az óra öröm, mivel korábban múmia teste. Új életűnek számított: szánt tavasszal.
A szöveghez a következő magyarázat kívánkozik.
A halott számára papirusztekercsre egy-két szent (békés) imát és varázsszavakat szoktak felírni, - minél nagyobb volt az úr és minél jobban jutalmazta a papokat, annál többet - és azt a halott ujjai közé csúsztatták. Ez volt az ő szabadságlevele, aminek segítségével másvilági vándorútján háborítatlanul haladhatott el az utakat, ajtókat elálló szörnyetegek között, kikerülhette a rémeket, nem zárták be kínzókamrákba, hanem egyenesen mehetett Égben lakó urához szolgálattételre jelentkezni.
A hitük milyen volt, mit ír a bibliájuk, aminek a neve Halottak könyve, még részletesebben is foglalkozom.
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)
2011-szept.-2.
