Egyiptomi magyar leletek

Hasonló leletet már ismertettem, (5, Narmer fáraó magyar szövegei) A leletet In-Ka címmel kaptam. Az írásjelekből In = Hun Ka =Királynak olvasom. Lássuk, mi történt a Hun Királlyal:
 

 Beírtam a képre az olvasandó szövegeket, sorszámoztam az olvasás menetét:

Az olvasást középen kezdem:

1,Magyar királyod serege

2,Hun ősurat, a népe ősét (látjuk, hogy térdre kényszerítette).

3,Ma szent úr. Nagy főur(at) legyőzte.

4, Úr botjával magyar király úr

5,(Ureus=) Ősúr = Nemes ősúr (Nemes jelentésű kendő.)

6, 5-ször ütött a Király, halad (hal képe)

7, béke kötésbe (értsd: Bika farok a királyon =béke, kötény= kötés, lába=-ba-be szótag.)

8, Ez után

9, Bothon, Esthon magyar ura (előtt) (Látjuk, hogy elötte.)

 10, Hun király meghódol, ősök ura térdelve. (Mai szavainkkal: Hun király, az Ősúr térden meghódol.)

 2013. 11.12. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák és képírás olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.  

1. Magyar testvériség a Nílus mentén

A nem-magyar történetírók is abban összegezik az egyiptomi történet megnyitó szakaszát, hogy "ott a történeti idők hajnalán egymással vetélkedő két királyság alakult ki, északon az egyik" délen a másik, de mindkettőben ugyanabból a fajtából eredő királyi család és előkelőség kormányzott, akiket a hagyomány egyformán a Hórusz követőinek tartott."

 Az eredeti szöveg így hangzik: Be as it may, we find that at the dawn of the historic period Egypt was devided into the two rival kingdoms of the North and the South, both ruled by a royal house and aristocracy of the same race and both known traditionally as the ,Followers of Horus', the demigods of Manetho's history.

Ha a görögös Hórusz szó helyére az eredeti hieroglifák angolok által készített

 KHERU átírását illesztjük és annak kiejtését magyar grafikával írjuk le: ~király~, azt is világosan látjuk, hogy a két nép nemcsak azonos fajtájú, hanem azonos nyelvű is volt. Ezt a körülményt egyébként az okmányok folytonos idézgetésével már korábban is megállapítottuk, de célszerű több alkalommal is hangoztatni.

A hunok, akik északról hatoltak be a cső alakú hosszú folyó völgyébe, annak a Deltától Théba környékéig terjedő szakaszát vonták ellenőrzésük alá.

A Delta neve Bothon volt, nyilván Árpád hona, az alatta Thébáig nyúló részé Esthon, s az északi király címe ennek megfelelően - Bothon és Esthon ura-.

A magyarok délről indulva, a Fehér Nílus völgyében terjeszkedtek észak felé s amidőn fajtestvéreik szomszédságba érkeztek, a Thébáig terjedő alsó szakasz urai voltak s királyaik a - Hét úr- és - Nagy úr~ címet viselték.

Mind a két királyi ház, a hun és a magyar, egyformán céljának tekintette az egész Nílus-völgy feletti uralom megszerzését. E cél megvalósítására az újabb kutatások szerint előbb az északiak tettek kísérletet.

Próbálkozásuk azonban nem járt a várt eredménnyel, ellenben felidézte a déliek haragját, akik hatalmas bosszúálló hadjáratot szerveztek és annak keretében északot lerohanták. Így a déli magyarok lettek a két egyiptomi ősi királyság egyesítői, a világtörténeti jelentőségű mű megalkotói.

Az egyesítés Kr. e. 3400-3200 táján zajlott le. Régebben e dátumot ezer évvel korábbi időre helyezték, de a feltételezést az újabban végzett radiokarbon mérések nem igazolták. A ma elfogadott keltezés hitelesnek látszik és egyezik a déliek általános északra vonulási idejével.

Az egyesítés idején Észak-Egyiptom királya az Árpádok családjából származó Ősúr (Osiris) vagy Hun Úrős (Onuris) volt, Dél-Egyiptomé pedig Ménes, a Mén vagy Mén Ős. 

 Az irodalomban még nincs tisztázva, hogy tulajdonképpen ki egyesítette a két Egyiptomot: Ménes, Narmer vagy Hor-Aha. Többen úgy vélik, hogy e nevek ugyanazt a királyt jelölik meg, csupán más és más minőségét hangsúlyozzák. A vita a mi munkánk szempontjából nem lényeges.

2. A déli magyarok visszavágnak az északiaknak

A déli magyarok jól átgondolt terv szerint hét (egy más adat olvasása szerint hat) sereggel indultak történeti hivatásuk teljesítésére és azokkal három főirányból egyszerre rohanták meg a Delta alatt hosszan elnyúló hun gyarmatot, Esthont.

A délen támadó seregek a hunokkal Théba térségében ütköztek meg.

A második seregcsoport a Vörös-tenger partján előbb északra vonult, azután derékszögben nyugatra fordult és a sivatagon átkelve, a Nílus völgyét A-HN-AS: A- Hun- Ős váránál érte el.

A harmadik seregcsoport a Hét Úr Sinai félszigeti birtokain gyülekezett, a Mén-i-Ta és Bak-(H)on vidékén, ahonnan a Magyarok (MAHARAH) útján haladva, közvetlenül a Delta alá kanyarodott.

A háború gyors, döntő és véres lefolyású volt. A vele kapcsolatos történetet több egykorú okmány világítja meg, amelyek titkát az egyiptológusok ez idő szerint még nem tárták fel, úgyhogy e becses kútfőket mi értékesítjük először. 

Unfortunately, our knowledge of the archaic hieroglyphs is so limited that reliable translation of the invaluable texts is at present beyond our power and we can pick out odd words and groups which give us only the vaguest interpretations (Emery Walter: Archaic Egypt. Edinburgh, 1961. 59.old.).

3. Tündérvölgyi ütközet Egyiptomban 

A tudósok más emlékekből eddig annyit állapítottak meg, hogy az egyik legvéresebb ütközetet Théba felett, DENDERAH: Tündérek völgyében vívták meg s a déli királyra utalva, KHADE NETER: ~Nagyúr csata~ néven tartották nyilván. 

Hall, aki a csatahelyek említését átvizsgálta, a KHADE NETER ütközetet hitelesnek tekinti és így fordítja angolra: The God's slaughter és hozzáteszi, az a hely, ahol Horus megölte Anut (Hall. H. R.: The ancient histori….London, 1952. 93.old.), vagyis a déli király megölte a hun királyt. A szerző a NETER: Nagyúr szót ,király' helyett ,isten' értelemben fordítja. Ez nyilván tévedés, éppen úgy, mint az a beállítás, amely szerint a hun királyt megölték volna.

A király vezetése alatt a főhaderő a déli és északi szárny között, középütt haladt, a Vörös-tenger partján s azután a sivatagot átszelve, a Hunős várára tört, miként említettük. Útja mentén, a Kuseír és Koptos közti karavánút déli oldalán, a mai Wadi-el-Qash egyik sziklájába feliratot vésetett be.

Tündérvölgyről (Denderah Egyiptom) az aláhúzottra kattintva sok érdekes képet lát, másik honlapon.

Itt térképen is megtekinthetik az ütközet helyszínét.

A király vezetése alatt a főhaderő a déli és északi szárny között, középütt haladt, a Vörös-tenger partján s azután a sivatagot átszelve, a Hunős várára tört, miként említettük. Útja mentén, a Kuseír és Koptos közti karavánút déli oldalán, a mai Wadi-el-Qash egyik sziklájába feliratot vésetett be.

A felirat (B képe; Emeri Walter: Archaic Egyipt. Edinburgh, 1961. 47.old.) két elemből tevődik össze és mindkettőn jobbra néző madár áll, amely a KHERU: Király szót írja.

Az első elem alatt lévő négyszög a hieroglifikus Pé (Budge E, A. Wallis: Egyiptian languange...London, 1958. 94.old. No. 38).

Ennek alsó vonalába egy második vonal van bekarcolva, amelynek két vége megállapítható és közepét kis merőleges szeli át.

Ez az egy merőlegessel átmetszett vízszintes vonal a T'ET: Gyütt, Jött hangcsoportot, illetve szót írja (Emery Walter: Archaic Egypt, Edinburgh, 1961. 94.old. No. 14).

A sziklarajz első eleme tehát ezt üzeni az utókornak: -Király bégyütt.~

A második elem ismét a Király szóval indul, folytatja az első részén

berácsozott négyszögletű keret, ami SEREKH: Sereg néven volt ismeretes (Emery Walter: Archaic Egypt, Edinburgh, 1961. 106.old.).

Az emlék a király seregéről azt írja, amit a négyszög felső regiszterében egyetlen hieroglifa mond. Ezt a jelet az idő eléggé megrongálta, de két párhuzamos vonala mégis kivehető, amit két vagy három helyen kis merőlegesek kötnek össze, mintha mi egy vasútvonalat akarnánk jelezni a sínek és a köztük lévő talpfák megrajzolásával. Ha ez valóban így van, akkor ez az írásjel az út fogalmát jelenti, amint ezt az egyiptomi szakértőktől tudjuk, akik az ilyen hieroglifát UAT: Út alakban hangzósítják és neki út értelmet tulajdonítanak (a road, a way, (Budge E, A. Wallis: Egyiptian languange...London, 1958. . 75.old No. 49).

Eszerint a második szöveg ennyit mond: Király serege útja.

E sziklafelirat tehát megerősíti, hogy a király a haderő zömével valóban a két szárny között haladt és magyarul írta hadinaplóját.

Az egyesítés alkalmával lezajlott második nagy ütközet, bizonyára a döntő, a Delta alatti hun főváros, Hon terében történt meg, ahol a magyarok a hunok seregeit bekerítették és Ősúr hun királyt fogságba ejtették. Egyik okmányban (képe a 30 táblán E alatt és (Emery Walter: Archaic Egypt, Edinburgh, 1961.. 51) erre nézve ezt olvassuk:

-Csatára ment a magyarok vezére. Ősurat Honában (,várában') Magyar bekerítette.

4. HON (Hun) városi döntő ütközet

A második nagy ütközet

Az egyesítés alkalmával lezajlott második nagy ütközet, bizonyára a döntő,

a Delta alatti hun főváros, Hon terében történt meg, ahol a magyarok a hunok seregeit bekerítették

és Ősúr hun királyt fogságba ejtették.

Egyik okmányban (képe  Emery Walter: Archaic Egypt, Edinburgh, 1961. 51.old) erre nézve ezt olvassuk: -Csatára ment a magyarok vezére. Ősurat Honában (,várában') Magyar bekerítette. 

 A szöveget középről, a bajusz alakú jellel kiindulva, lefelé olvassuk, oszlopokként, előbb balra haladva.

1. oszlop: SAT-URA MENT;

  2.oszlop: Ma-SAROK.P.ESERE;

 3. oszlopban a kútágas: ESER.AAT;

( A jobb olvashatóságért beírtam a képbe az írásjeleket)

4.oszlop:

ezután a középtől jobbfelé, a kutyával kezdődő oszlop: ANU-UBEN;

5.oszlop:

az utolsó oszlop kerete értelemmeghatározó ,vár',

a benne lévő jelek: Ma.T-UR PEKER-iTette.

 Összeolvasva: Csatára ment a magyarok vezére.

Ősurat Honában (,várában') Magyar bekerítette. 

A hun király elfogott testőreit és csatárait ott azon nyomban felakasztották, amint ezt Ménes király buzogányára vésett képírásos szövegből (Emery Walter: Archaic Egypt, Edinburgh, 1961. 43.old) megtudjuk.

Ezen a képen a felső rekeszben akasztófákon függő döglött madarakat látunk és az akasztófák tetejére írt írásjelek elmondják, kik a kivégzettek =Estúr testőre.Estúr csatára.

A madarak a kivégzett magyarok, katt az aláhúzottra, másik honlapon a lap alján látja a képet.

(A képeket a National Geographic filmen is bemutatta, a neten visszanézhető.)

Úgy látszik, a hun király elfogásával a tulajdonképpeni hadműveletek befejeződtek s a Delta (Bothon) területének megszállására nem került sor. Fontosabbnak tartották, hogy az anyagi javakat összeszedjék és elhurcolják. Az adatok szerint a magyarok elhajtottak 120,000 hadifoglyot, 400,000 tehenet és 1,422,000 kecskét. Az állatállomány zömét a Deltától nyugatra elterülő, akkor még nagyon termékeny TEHENU: Tehén legelőn szedték össze (Maspero: History of Egyipt... II. 337.old.; Cortell Leonadr: The anvil civilization. New York, 1957. 47.old). (Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

 2013. 11.12. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák és képírás olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.