Egyiptomi magyar leletek

I Ramszesz ( Úr-Mása) fáraó az internetes lexikonban az aláhúzottra kattintva olvashatnak. 

A Lexikon szerint eredetileg Paramesszu-nak nevezték, és a hykszosz főváros, Avarisz környékéről származott.

Csupa magyar névvel találkozunk:

Para+messzu név= Tébához képest valóban messze, Északon élt. P=F=V hieroglif jele megegyezik.

Pa+ra =Fő+Úr, Messzu= Messze. Egyszerűen Messzi Főúrnak nevezték.

Avarisz, jól érthető = a Város. Róluk már írtam, kivonulásuk elűzésük után a Kárpát-medencei Magyarországon magyar testvéreiket erősítették. Egy ideig ők védték az Avar-kornak nevezett időben a népet és hazánkat a fosztogató nyugati barbár törzsektől.

Olvassuk a hieroglifáit: 

I Ramszesz uralkodói nevei szerintem mások, mint a lexikonokban,
és csak mi magyarok tudjuk magyarul összeolvasni a magyar nyelven írt hieroglifákat, az ókor leghatalmasabb magyar országának, Égi-ta(laj)-nak mai néven Egyiptomnak a leleteit.

 1, Nem tudom kiolvasni, hogy Ré ereje örök, a hangzósítás ami a képen látható jó, csak magyar hangrendbe kell állítanunk: Úr jelet -nem olvassa. Men=mén. Peh= pekete=Fekete a párduc, a fekete kusok szimbóluma, amiről előző oldalakon már írtam. Ti szótagnál, nem veszi figyelembe, hogy kettő van belőle, a többesszámnak és -ték-nek olvassuk. Ré utolsó szótag, magyarul Úr, ura keretben van a titulus.

Összeolvasva: Úr Méne, Feketék Ura.

2, Két olvasat is van:

Ra-mása, Sütő-hon (ez Szudán) magyar ura.

Úr-mása, Est-hon (nyugati hon) magyarok ura.

Mindkettő olvasat igaz, az előzőekben bemutattam Szudán Sütő-hon nevét, és a keletre fekvő magyar államokat, Hétországot (=hettiták), Mezőföldet(=sumérok, szemurak), ezektől a magyar népek Amerikája, nyugatra van. Én nem tudtam kiolvasni a Ré gyermeke nevet.

 3, Magyar úr, ( ő a magyarok fő bikája) Bikád, Bothon Esthon vizeinek, útjainak seregeinek ura.

Bothonnak Észak-Egyiptomot, (Hon várostól a Delta-vidék), Esthonnak Dél-Egyiptomot nevezték ( Théba = Tubi és Hon = Hun város közötti terülelet. Szimbolikus jogaraik: a pásztorbot és az ostor, mindkettő a fáraók (= főurak) gyakori ábrázolásmódja.

Istentől eredt a nép őse, szent úr.

 4, Újabb bizonyíték, hogy 1 Istenben hittek. A Madár és a kobra ül a tányéron: Összeolvasva: Magyar népeknek

A ház + -zat-zet egyenese + adó helyretű kéz: Hazát adó

Innen egyértelmű az összeolvasás: Magyar Istent Egyet Imád (az) Út-úr a nagyúr.

Mai megfogalmazásunkkal: Magyar népeknek hazát adó egyetlen Magyar Istent imád az Út-úr, a Nagyúr.

Már írtam, hogy út-úr, utazó úrnak nevezték Isten képét a Napot, de nem nevezték Istennek.

  I Ramszesz magyar király volt. Aki nem hiszi, olvassa tovább...

5, Magyar-színe, Mén-i-ta a Ma-khar-ágak ura.

Mai olvasattal: Magyar-színe, Mén-ország, a magyar ágak ura.

Már korábban a feliratokból kiolvastuk hogy Isten neve Magyar volt, később a főurak, majd a nép elnevezése is magyar lett. Mén-i-ta = Mén-ország = rokona a mai Mennyország szavunknak. Igen, a Mennyek országa, Ménnek országa szó magyar eredetű, és Jézus is itt tanult miután családja Heródes betlehemi gyermekgyilkossága elől Egyiptomba menekült. Itt éltek, míg Szent Józsefnek (=Jó+szép) egy angyal(=hon+gal, országnagy) nem jelezte, a gonosz Heródes meghalt, de Gallileában a magyar vidékre Nasaret-be (=Nagy+sárrét) költöztek. Vajon Jézus és családja milyen nyelven beszélt? Vannak akik azt tanítják: Magyar nyelven. Mások arám nyelvet mondanak, ami a rovás szabályai szerint visszafele  R M ma-ar nyelv. Kutassák a tudósok, mi olvassunk tovább...

6, Korábban írtam, az ország, kő elnevezéssel is bírt. A Ka-csa szótagot úgy látom itt ki sem olvasták. Próbájuk ki melyiket érjük magyar nyelven.

Kő+úr = Ország ura

Ra+má+sa= Ramás = Úr+má+sa= ( Isten helyettese az országban).

Esthon és Sütő-hon is kiolvasható, de a mondat értelme Est, azaz Nyugati hon, haza, madár= Magyar urát jelenti.

Mai olvasattal: Országunk Ura, Isten Helyettese, Nyugati Hazánk Magyar Ura.



Már tudjuk: I Ramszesz Magyar király volt.

Nézzük tovább, más fáraóknál is magyarul írtak és beszéltek, vagy más nyelven?
 

2012-03-09. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.   

URALKODÓI JELVÉNYEK: 1 KENDŐ

Az őshazai magyar királyok trónneveken és uralkodói címeken kívül rangjukat mutató jelvényeket is használtak. Ez utóbbiak bizonyos tárgyak voltak, amelyek nevei a szavak összecsengése alapján a legrégibb írástechnikával juttatták kifejezésre kilétüket.

Mezopotámiában a legrégibb uralkodói jelvények közé tartozott a Nap, Hold és csillag. E három égitest a már ismert szókincsből vett szavakkal régiesen megnevezve, a NAP-UD-AN kifejezést eredményezi, ami a király Úr nevével őt a "Napotthon Urának" írja.

Kendő

 Egy másik mezopotámiai uralkodói felségjelvény a fejen viselt, különlegesen megalkotott kendő volt. Ezzel kapcsolatban, az egyik szakmunkában azt olvassuk, hogy "Az Úr. .. feltette fejére a KINDUt, vagyis a szent koronát" (The Lord... set the KINDU, the holy crown, upon his head; Kramer.: Sumerian mythology. New York, 1961. 52.old.). A szerző a KINDU szót eredeti alakjában közli, és korona értelmet tulajdonít neki. Mi tudjuk, hogy ~kendőt~ kell olvasni, hiszen az egyiptomi királyok fejdísze is kendő volt, a nemes kendő (Tutankhamun treasures. Montreal, 1964. 11, 18, 22.old.)

 Ezzel kapcsolatban ismét érdemes az európai Magyarország hagyományaira utalni:

 A 9. század végén beérkező magyar csoportnál a legfőbb tisztség viselőjét arab mássalhangzós írásjelekkel lejegyzett forrásokban K-N-D-H nevezték, amit Kende alakban hangzósítanak, de jelentését nem derítették ki.

 Most megtudhatjuk, hogy ez a magas tisztség a királyi tisztség volt s Árpáddal egy "kendős" király érkezett. Mivel e király előtt napkorongot vittek szimbólumként, egyúttal az is kiderül, hogy az európai kendős király is "napkirály" volt.

 A magyar történetnek egyik sokat vitatott problémája, hogy mi lett a sorsa e kendős napkirálynak és milyen körülmények között szállt át az ország vezetése Árpád családjára? 

Az erdélyi magyar székelyek címerében is e Nap, Hold és a csillag szerepel, amit oda régi hagyományok alapján illesztettek be; tehát ők is "Napotthonnak" nevezték egykor országukat. Ezek a mozzanatok vitathatatlanul őshazai vonatkozásúak.

Részletesebb adataink vannak az egyiptomi uralkodók felségjelvényeiről. Tekintélyes számuk közül ezúttal csak a legáltalánosabban használtakra térünk ki. Kövesse a következő oldalakon...

Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-09-23