Egyiptomi magyar leletek

Egyiptomi magyar nyelvemlék: Masai – Mezei

Az afrikai kusok egy bizonyos csoportjával kapcsolatban sokszor szerepel a MASAI név, amit Gardiner professzor Medjay, Budge professzor pedig Matchai alakban közöl. Mindkét tudós jól körülírja a szó értelmét, de egyikük sem tudja megmondani, hogy

ez is magyar s a városlakó emberrel szemben a vidékit jelenti:

a Mezei,

Megyei illetve

Mucsai embert, e ma is használt szavaink pontos megfelelőjét.

Gardiner professzor a Megyei (Medjay) szónak szenteli Egyiptomról készített földrajzi szótárában a leghosszabb cikket (Gardiner Alan H. Ancient Egyptian onomastica. Oxford, 1968, csillagos 73- 89.old.), ahol minden adatot bemutat, amit a kérdés megvilágítására össze tudott gyűjteni.

 Szerinte a Medjay szó a VI. dinasztia idejében bukkant fel s alatta akkor a 2. kőtorlasz vidékéről Egyiptomba vándorolt kusokat értették.

Budge szerint a szó (Mezei) eredetileg területfogalom volt, s aztán vele jelölték meg azokat az embereket is, akik Núbián túlról származtak.

Ezek a Mezei nevű bevándorlók Egyiptomban is vidéken éltek, rendszerint a sivatag széle felé eső sovány legelőkön (sohasem a Nílus partján lévő termőföldeken) és mint csőszök, mezei rendőrök és pásztorok, kisebb közigazgatási feladatokat végeztek.

Kusföldön lakó csoportjaik politikai jelentőségre akkor tettek szert, amikor Egyiptom már kettészakadt és a thébai királyságnak mindjobban gyarmati erőforrásaira kellett támaszkodnia. A thébai király trónnevei közt ekkor jelent meg rövid időre a "Matchau népek és Punt ura" cím (Budge: The Gods of the Egyptians 6.old).

 Mi jól értjük az átírást: Magyar népek és Punt ura.

Amit az egyiptológusok a Mezei kusokról körülményes vizsgálattal megállapítottak, azt mi az általuk közölt feliratok szövegéből a magyar nyelv segítségével közvetlenül és sokkal értelmesebben megtudjuk.

Nézzük a fenti szöveg betűzését és olvasását:

 M.E-Ze-JI UT-AS-oK, 'Mezei utasok',

 tehát, akik a mezőkön teljesítenek valamilyen szolgálatot. Ott az úr - ember értelemhatározó, emberekről van szó, a  három vonal a K-jele, többes számú nép.

 Mi volt a feladatuk:  M.E-Ze-A-E V-I-SET SZ-aB-AJoSZ-oK, 'Mezők vízét szabályozók' (így is: 'Mezők vizét szabályozzák'), vagyis akik az öntözőcsatornák karbantartását végzik.

Egyiptomi magyar nyelvemlék: Jószágok gulyása

Nézzük a jeleket:                        UR SZí-Ne, Me-Z-E-JI U-T-aS-oK, AJ-U-SZ-aK.ok 

(mondat vége: Gu -já(t)-sa és az értelemhatározó, úr jel.

Úr színe (vagyis alkalmazott), 'Mezei utasok, a jószágok gulyása'. E szövegek szerint a Mezeiek valóban mezőkről származtak, Egyiptomban is mezőkön foglalatoskodtak, vízellenőrök, csőszök és pásztorok voltak.

A mezei kusokkal kapcsolatban helyesen állapították meg a kutatók, hogy a nevükben szereplő Mező szó eredetileg földrajzi fogalom, tehát bizonyos fajta földet jelent. Következőleg az egyiptomi írnokok nem tévedtek, amikor ugyanezt a szót nemcsak a délen élő, illetőleg délről jövő bevándorlókra alkalmazták, hanem azokra is, akik a Nílus deltájától nyugatra, a líbiai mezőkön éltek, illetve ezekről a mezőkről szivárogtak be Egyiptomba.

Nevüket itt némi eltéréssel, az észak-egyiptomi szokásnak megfelelően, Me-Se-US, 'Mezős' alakban írták.

Me+ző+s Úr

 Amit az egyiptológusok angolosan Me-Shw-Esh grafikával tolmácsolnak.

Ennek a névnek hieroglifikus lejegyzését is sokfelé látjuk (Gardiner Alan H. Ancient Egyptian onomastica. Oxford, 1968, csillagos lapok 74, 114, 116, és 119-121.old ) és a vonatkozó anyagból kiemeltük az

  bemutatott tehenes részletet:

Te +He +Ne + Ket  Vi + gyAz- SZak.

Ez a magyar nyelvű szöveg a líbiai mezősökről azt mondja: Te-He-Ne-KET U-I-Da-SZAK, 'Teheneket vigyázzák'.

Amikor a líbiai mezőkről eredő emberek sikeresen bejutottak ÉGI-TA = Egyiptom városaiba és ott egy kis jólétre is szert tettek - Gardiner prof. jól megfigyelte - igyekeztek Mezős nevüket minél hamarabb levetni és a jobban hangzó "Úr" névvel felcserélni (Gardiner Alan H. Ancient Egyptian onomastica. Oxford, 1968, I csillagos 120.old. ) .

2012-01-19

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható művei. Képek az internet szabadon bemutatható képei.) A jelek hangzós átírásai szabadon bemutathatók a honlapra való hivatkozással.

 2023.05.03. átmentve az eoldal.hu megszűnésekor.