259,Egyiptomi magyar nyelvemlék: Magyar otthon
Napotthon (=Napata) szerepét a Kr. e. 4. század közepén vesztette el, amikor a vezetés átkerült a katonai jellegű harmadik tartományba, Magáriába és annak fejedelmei szolgáltatták az országos dinasztiát. Magária nevét így olvassuk: MAG-AR-I O-T-(H)ON, 'Magyar Otthon'
(Olvasatom: Mag+ári+a Otthon Országa / Úrszéke/)
Mai nyelvezettel: Magyarok hazája. Magyarország.
Ez a tartomány a negyedik és a hatodik kőtorlasz közé eső termékeny Nílus-szakaszt foglalta magában, az Est- Bora és Kék- Nílus által alkotott sziget egy darabjával együtt. Nagy előnye volt, hogy területén összpontosult az iker-ország nehézipara, ott működtek a vasolvasztó kemencék és azon át vezettek a legfontosabb kereskedelmi útvonalak is.
A görögre csavart Meroe név Magyar Otthont jelent.
Ez a Magária lehetett talán az a régi MAKAR- ország, ahol az egyiptomi honfoglaláskor a magyarok egy nagyobb tömege hátra maradt s amelyről a 6. dinasztia idejében hallunk és akik közé jöttek a Psametik (Vízmentik ura) király korában dezertáló katonák. Magária tartomány nevét 'Makori Ta' alakban is ismerjük, amely Núbia 'Napi-Ta' (Napföld) nevéhez hasonló módon keletkezett Magyar Föld értelemben.
A núbiai eredetű egyiptomi királyok számát (3 vagy 5) és uralkodásuk sorrendjét nem tudjuk pontosan megállapítani, mert az adatok egymásnak ellentmondanak. De figyelmünket nem is annyira a köztörténet vonja magára, hanem inkább az a tény, hogy:
Piankhi (Apánk) királyt több kartusa 'Ősmagyarnak' nevezi, betűzve: OS-MA-T-AR, OS-M-A-T-AR és A-MA-D-AR-I UR (Budge: A history of Egypt. VI 115 old.; (Budge: A history of Egypt VIII 144, 145.old.).
Akit pedig Sabataka néven tartanak nyilván, annak neve az úr részleg hozzáadásával SZa-Ba-Ta-Ka- RA, vagyis 'Szabadok ura' ((Budge: A history of Egypt VI 133, 192.old.).
(Kárpát - Magyarországon is van Szabadka. Itt is az ősidőkben a Szabadok ura központja volt?)
Tudomásunk van egy 'Ta- Horka-úr' nevű núbiai eredetű egyiptomi királyról. Uralkodása vége felé társuralkodóul maga mellé vette jövendő utódát, 'Amén- Tanítja urat' ((Budge: A history of Ethyophia, Nubia and Abyssinia, Osterhout, 1970.33 No 5; (Budge: A history of Egypt V I 158.old ) . Mi után ez az ifjabb király beletanult mesterségébe és átvette az uralmat (Kr. e. 664-656) 'Tanult Amén' lett belőle.
(Kárpát – Magyarországon is van Horka, Harka, Harta. Talán ásatások során innen is kerülnek elő ősi magyar leletek.)
Talán emlékeznek, Menphis = Ménfőnél a mai Magyarországon (Győr mellett) ősi magyar település leleteket találtak az ásatások során.
A núbiai eredetű dinasztia uralma Egyiptom felett mintegy száz évig, Kr. e. 750-föl Kr. e. 663-ig tartott. A vége felé azonban ez az uralom már egyiptomi királycímeket és terveket szőtt az anyaországba való visszatérésre, a birodalom egységének helyreállítására. Ezt a gondolatot az Amén- papok nagy igyekezettel ápolták és heves vallási propagandájukkal a tömegekben is népszerűsítették. Ugyanígy gondolkodtak a nagyurak is, akik a menekült királyi családdal keresztházasságok révén rokonságba kerültek.
Az Egyiptomba való visszatérésre azonban csak mintegy kétszáz év múlva, a Kr. e. 8. század közepén került sor, amikor egy núbiai fejedelem, kartusa szerint a 'Szudáni Kos-Ta ura ' egyiptomi felesége révén igényt emelt a fáraók trónjára és a belső zavarokkal küzdő országban néhány évre uralomra tudott jutni. Thébában székelt, a gyarmat vezetését pedig fiára bízta, aki Napatában az Amén-papok irányítása szerint kormányzott.
E napafai ifjabb király nevét sokféleképpen hieroglifálták és valószínűleg többféle rokonhangzású címmel is illették. Írásjeleit betűzhetjük PIONKInak és PONKURnak, amit támpont hiányában hangzósíthatunk Fiunk, Apánk, Fejünk esetleg Főnök úr vagy más valaminek.
Bárhogy is álljon a dolog, Napata főnöke, a kézikönyvek Piankhija, apja halála után katonáival Dél-Egyiptomba sietett, elfoglalta Thébát (Kr. e. 716) és ott magát nagy pompával Egyiptom királyává koronáztatta. Miután egész Egyiptom meghódolt neki, a "Núbiai Királyság" egy időre Napatától a Földközi-tengerig érő nagyhatalommá lett. A thébaiak nagy csalódására azonban Apánk- úr, akit ezentúl 'Apánk- már- Amén- Ra' címmel ír kartusa, nem maradt az ősi királyi városban, hanem visszatért Napatába (=Napotthonba) maga helyett núbiai alkirályt hagyva hátra helytartónak Thébában ( Tubi - galambok városa).
2012-01-25.
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható művei. Képek az internet szabadon bemutatható képei.) A jelek hangzós átírásai szabadon bemutathatók a honlapra való hivatkozással.
Összegezve:
A núbiai eredetű dinasztia uralma Egyiptom felett mintegy száz évig, Kr. e. 750-föl Kr. e. 663-ig tartott. A vége felé azonban ez az uralom már csak névleges volt, és Kr. e. 671-ben több évre megszakadt, amikor Esarhaddon asszír király meghódította Egyiptomot. Egy nemzeti felkelés ugyan visszaállította a núbiai király egyiptomi uralmát, de Assurbanipál Kr. e. 663-bon újra meghódította az országot és ezzel a Thébát északra elterülő Nílus-völgyben a núbiai uralomnak egyszer s mindenkorra vége lett. Egyiptom ezentúl már szinte megszakítás nélkül mind idegen megszállás alatt állott: az asszírok uralma után perzsa uralom következett, a perzsa uralmat görög uralom váltotta fel, azután pedig római uralom jött. Érdemes megjegyeznünk, hogy a núbiai eredetű egyiptomi királyok állandóan a magyar öntudat emelésén fáradoztak. Nevükhöz fűződik a magyar múlt kutatásának előmozdítása, a régi magyar nevek és szokások felújítása, egy olyan szellemi mozgalom elindítása és pártolása, amit nem egészen találóan "archaizáló" törekvésnek neveznek az irodalomban. Ennél sokkal többről volt ott szó: az egyiptomi magyar állameszme hűséges követéséről.
Elnyomás kezdődik Kr.e. 671-től:
asszírok
perzsák
görögök
rómaiak.
Egyiptom (Magyarország) mai nevei:
Mudraya = perzsa
Misri = asszír
Musir = török nyelven.
De ezekkel máskor foglalkozzunk. Elöljáróban: Népirtások kezdődtek, elmenekült a lakosság, a helyben maradtak beolvadtak a betelepülő arab népbe, átvették nyelvüket, így végleg elnémult a magyar szó e csodálatos országban,
a Nílus - völgyi Magyarországon. Jézus idejében még élt a magyar nyelv, úgy képzeljük el, mint a Kárpát-Medence Magyarországán a Habsburg uralomtól indult történetét:
agresszív törzseket eltűrve, gyenge kézzel kezelve,
az egységes területet szétszabdalva,
betelepülőkkel szemben kisebbségbe kerülve,
gyorsabban szaporodó népek által később elnyomva,
zsaroló bírságokkal, gyilkosságokkal, népirtásokkal,
a magyar nyelv és vallás szabad gyakorlásának korlátozásával, tiltásával, büntetésével
erőszakosan megszüntették a nyelvet, úgy mint a Trianon által elfoglalt magyar területeken.
Vannak adatok, hogy megmaradt egyiptomi magyarok a rokon népünk, Török Birodalmában boldogan szolgálták az őshaza török katonáiként az ősi magyar területek egyesítését.
Vajon a török uralkodók miért védték Erdélyt és Közép-Magyarországot?
Miért adtak menedéket menekülő magyar főurainknak?
A törökök az egykori Hettita Birodalom, Népmeséink Hét-országa helyén élnek, és ma is rokonként kezelik a magyarokat!
Talán jobban meg kellene becsülnünk, ezt a rokonságot!
Első uralkodóik szintén a TURUL NEMZETSÉGBŐL származtatták magukat.
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható művei. Képek az internet szabadon bemutatható képei.,
2012-01-25.
Tudómása, a fekete magyar uralkodó, az árja- kus keveredésű úgynevezett "fekete magyarok" típusát testesíti meg, aki azonban igaziból már nem mondható feketének, de éppenséggel fehérnek sem.
A fekete magyarok képviselik Afrikában a magyar kultúrát ezer éven át
Tanult Amén halála után (Kr. e. 656) a Nílus dupla kanyarjában elhelyezkedő Fekete-Magyarország életében új korszak kezdődött. Ezen túl, az anyaországgal való rendszeres kapcsolatok fenntartása nem volt lehetséges, másrészt a délkeleti szomszédságban egy új nagyhatalom alakult ki, a Vörös-tengerre támaszkodó Axumi (=Égszem) Királyság. Ez a királyság olyasféle szerepet kezdett játszani Núbia - Magáriával szemben, mint korábban Egyiptom és az iker országot délkelet-afrikai tájékozódásra kényszerítette.
A változás azonban egyelőre nem érintette az ország belső rendjét, ott az öröklött ősi kultúra, vallás és írás elemi erővel tartott az egyiptomi magyar életformát. Egyébként Egyiptomból ezután is jön még valami népi megerősítés kisebb-nagyobb menekülő csoportok formájában.
A Nap – Otthonban és Magyar- Otthonban letelepedett Amén-papok is zavartalanul bűvkörükben tartották híveiket, gondosan ápolva azt a hiedelmet, amely szerint Isten a papok szájával közvetíti a földieknek szóló parancsait.
A papok ezen a módon a világi dolgokba is hatékonyan betudtak avatkozni, amint ez a királyválasztások alkalmával jól megfigyelhető.
Következő oldalon folytatjuk...
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható művei. Képek az internet szabadon bemutatható képei.)
2012-01-26.
