98, Magária királya magyar szövegei
Ismerjük a Magyar- Otthonban székelő egyik-másik király arcképét is.
Itt folytatom a kéziratom olvasatát:
1, Kobrákkal ékesített korona = Ureus = ő az ÚR+ŐS = ŐS ÚR.
2, Jogara kos véggel = fokos = ő a FŐ-KOS, a kusok ura.
3, Másik kezében ostor és bot, Egyiptom jogarai = a két Egyiptom, Esthon és Bothon Ura.
4, Karján a szkarabeusz bogár (=kepe-ra = ra/ úr képe)= kép jele. A karperecen = ÚR elhelyezve. Felette rosszul látom, talán napszimbólum. Könyöke -es szótag. = NAP+ÚR+KÉPE+EZ.
5, Fél vállán a Nemes - kendő, karján a karperec - Úr, a könyöke -es, ez szótag. = NEMES+ÚR+EZ.
6, Háta mögött az onk keresztje, jelentéseiről már korábban írtam. Kör = Él, a nyele T -at, -et szótag. A marok Ma, a karja Kar, karperece = Ur. Még egy kar látszik, = karok. Összeolvasva: ÉLET+URA, MA+KAROK URA. Élet ura a magyarok ura.
7,Kezeivel a jogart tartja: marka: ma, karja: Kar, karperece: Úr, ( mivel kettő kéz van, többes számban olvasom). Ezt írja: MAGYAROK URA EZ.
8, Fentről lefelé olvassuk: téglalap: HON, az uralkodó alakja: ÚR, a széke amin ül: Szék. A széklábak téglalapja ismét: HON, lába alakja: -ba, -abba, -ába. Talpa alatti oroszlán a magyarok ősi jele, melyet korábban már ismertettem ma is magarunak nevezik.
Összeolvasva: HON+ÚR, SZÉK+HON+ÁBAN, MAGYAROK FELETT URALKODIK.
9, Szárny: Mat, korona: Ar, nőalak: Nő. = MAT+AR NŐ: Magyar nő.
10, A nő feje: Ur, mellei: emlő x 2 db = emlőket = emléket. Csípőtől előre a szárny: Mat, kezében a fő-kos jogar, és nézi az urát, aki ül. Összeolvasva: ÚR+EMLÉKET MAGYAR FŐKOSNAK SZÜL. A trónszék alatt ott vannak ábrázolva a gyermekeik is, így az olvasatunk helyes.
Úr-emléket, a kicsikéket a magyar fő kosnak szülte.
11, Fiú alak: fején Úr-pánt, vállán a Nemes kendő, karja hangsúlyosan áll: kar+áll= király.
Kiderült, hogy ő a trón várományosa, a herceg: Király fia nemes úr -értelemben olvasom.
12, A kusok fekete kutya szimbóluma: Anubis = a+nép+őse és a király gyermekei, mai szavunkkal a hercegek. Anubiszt görögösen Ku+ON = kujonnak is hívták, jelentése soknejű. A gazdag uralkodók soknejűek voltak. Attila királyunkról is feljegyezték, hogy kutyától származik. Ő is soknejű volt egyes kutatók szerint. Egyenesen lefordították az idegen nyelvű olvasóknak az információt. Szerintem Atilla szent király volt, mint szent László, szent István és társaik. Valószínűsítem, mivel keresztény volt, egyszerre egy felesége volt, valószínűleg a kor elvárásai szerint özvegyen maradva újra nősült, mint tudjuk, szülés után nagy volt a feleségek esélye a fertőzésre és a halálra. atilla látta az angyalt egyedül Róma falainál, szent embereknek vannak ilyen jelenései. de erről másik cikknél bővebben olvasunk...
A leletről megtudtuk:
Magária = Magyar otthon királyát látjuk.
ŐS ÚR. FŐ-KOS, a kusok ura. A két Egyiptom, Esthon és Bothon Ura. NAPÚR KÉPE EZ. NEMES ÚR EZ. Élet ura a magyarok ura. MAGYAROK URA EZ. HONÚR, SZÉKHONÁBAN, MAGYAROK FELETT URALKODIK.
Kisebb alakok:
Magyar nő. Úr-emléket, a kicsikéket a Magyar Fő kosnak szülte. Király fia nemes úr. Az uralkodó Anubis jele = a nép őse és a király gyermekei, mai szavunkkal a hercegek.
Már korábbi leleteknél említettem, a képírás olvasásának módját: a testrészek nem eredeti fogalmukkal, nem szótári jelentésükkel szerepelnek a szövegben, hanem csak hangtestükkel. Vagyis az ábrázolt tárgyaknak (szemnek, orrnak, karnak, mellnek) nincs értelembeli közük a szöveg mondanivalójához; azok ott csupán, mint írásjelek, betűk szerepelnek. Éppen ezért nem kétséges, hogy már a legrégibb képírás esetében is szoros értelemben vett írással állunk szemben. Mivel azonban a figurává alakított rejtvényírás betűkészlete (az emberi testrészekkel jelezhető hangcsoportok száma) eléggé korlátozott, az effajta írással jobbára csak szavakat és néhány rövid mondatot lehetett írni, bár azok leírása is nagy leleményességet kívánt. Mindezek az elvek és módok a tiszta képírást folytató hieroglifikus írásmódban is szerepet játszottak.
Dél-Egyiptom fekete magyarok területe, Magária, Magyar-otthon:
2012-08-01.
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható művei. Képek az internet szabadon bemutatható képei.) A jelek hangzós átírásai szabadon bemutathatók a honlapra való hivatkozással, „Kissúrék rovásírás és hieroglif megfejtései megjegyzéssel.” Ebben a formában én ismertettem először a kép teljes képírási olvasatát 2012-02-03-án. Másik honlapról hoztam át ide, a hieroglif olvasatok gyűjteményébe.)
