96, Ergamenész, Meroe magyar királya
Egy fiatalabb lelet olvasata:
Ergamenész = Napország éke, Amén király is magyar volt (Katt az aláhúzottra,a lexikonban olvashat róla.) Kr.e. 270-260 körül uralkodott, fekete Magyarországon. (A magyarok meghódították kusföldet, katt.)
A Napotthonban (Napata) és Magyar- Otthonban (Magaria) letelepedett Amén-papok is zavartalanul bűvkörükben tartották híveiket, gondosan ápolva azt a hiedelmet, amely szerint Isten a papok szájával közvetíti a földieknek szóló parancsait. (Katt az aláhúzottakra.) Erre volt Fekete kanász széke tartomány is. (katt). Rengeteg afrikai magyar helynevet talát Dr. Baráth Tibor. Kendős királynő is uralkodott Núbiában.
A papok ezen a módon a világi dolgokba is hatékonyan betudtak avatkozni, amint ez a királyválasztások alkalmával jól megfigyelhető.
A királyjelölteknek meg kellett jelenniük Magyar- Otthon székhelyén, az Arany Templomban, egy istenszobor előtt, amelynek fejét és karját egy titkos helyről mozgatni lehetett. Amikor aztán a papok királyjelöltje került a szobor elé, a szobor hirtelen megelevenedett és karon fogta a jelöltet. Ezt az "égi" megnyilatkozást az odasereglő papság és katonaság azonnal értelmezte: íme, Isten az illetőt választotta ki földi képviselőjéül.
Az ilyen beszélő, intő, üzenő és karon fogó szobrokon keresztül a magáriai Amén-papok a nekik nem tetsző elaggott vagy kellemetlenkedő királyt el is tudták távolítani trónjáról. Isten nevében megüzenték neki, hogy már lejárt az ideje és - végezzen önmagával! A királyok babonás félelmükben eleget is tettek az égi intésnek
Idővel azonban akadt egy ARQ-AMEN nevű bizonyára 'Öreg Amén' király - a görögök Ergamenese - aki ellenszegült az isteni intésnek. Nem mérgezte meg magát, hanem katonáival berontott az Arany Templomba és az ott lévő, hatalmukkal visszaélő papokat összekaszabolta. A királyválasztási szertartást ezután módosították.
Nézzük Ergamenész = Öreg Amén magyar király kartusát, keretesét és piramisát az aláhúzottra kattintva.
Első keret írása:
Khnumibré elnevezését én másképp fordítanám:
KH NUMIB RÉ = Núbia -kő (ország) URa.
A hieroglifák alapján: első az úr jele.
A második és harmadik: Nubia éke. Az egész keret jele ÚR, ura jelentéssel.
Mindkét olvasatom rokon értelmű, és ugyanazt jelenti. (Napország éke, ura.)
Második keret írása:
Arqamaniqo elnevezésű hieroglifák szerintem magyarul olvasva mást írnak:
Első három jel: A+Mé+N.
Utána az ember alak Úr,
Követkerő kör jele: az, úr, öR, er szótagot írja.
A két edény hieroglifikus jele Ká, eK vagy Gé, eG szótagot vagy hangot írja.
Az egész az ÚR keretben van.
Összeolvasva: A+Mén+Úr ÖR+EG+úr = mai szavunkkal: a Mén úr az öreg úr.
Görögül Meroéban = Magyar-otthonban magyar nyelven használták a magyar rovásírást. Elsőként és fejtettem meg az egyik töredéket, olvasatához kattintsanak az aláhúzottra.
Rovásírás Magyar-ottonból
Az axumi tájékozódás abban mutatkozik meg, hogy az Egyiptomi Szentírás (=Halottak könyveként ismerjük) Kr. e. 230-tói fokozatosan bevezette a vonalas vagy rovásírást, amit a szakkönyvek "Meroitic script" néven tartanak nyilván. Ebben az írásban a mondatrészek és a szavak is kettösponttal vannank egymástól elválasztva.
Eddig a magyarhoni írásokat még nem fejtették meg; (mintájukat Dr. Baráth Tibor Canada közölte) de ő sem fejtette meg.
Az általa közzétett szöveget, először én hangzósítottam. Olvasatához nem találtam forrást. Most itt mutom be.
Nézzük, a betűk öszéállnak e szavakká?
Rovásírás Magyar-otthonból ( Meroeból) Kr.e. kb. 230-ból.)
A szöveget a jelek älläsa szerint fentről kezdjük, és visszafelé, jobbról-balra olvassuk.
A szöveget a betűk állása szerint fentről kezdjük, és visszafelé, jobbról-balra olvassuk.
Volt, hogy az olvasásban elakadtam, a szó oda írtam, de jobb támpont hiányában még nem jöttemtem rá a szó jelentésére. Elképzelhető, hogy használtak görög szavakat és ezt írták le magyar rovás betűkkel. Mai korunkban is használunk a beszédben idegen szavakat. Ezt látom:
1, A Magyar fű kaszámban ki kille..f...van. Mibe íme be...
2, ebbe ik...v lenn élve a nép a Nap...besemmi ejb...man.... av-ban fű
3,Az nagy fű lenn az van abban. Népei sirnak, ej nem nő fű ki...
4, Sok az ne fenn m..b..i..i..v..v?..vv.. Napba mily feni lenőve...
5, Mar a Nap mely fáj fasa fa...v...v..i..i..élve...nej (nőjj?)
6, Pihenj Vele fenn...b (Pe?) M kő.. Ma fi...vén ló..?..el bevés..ii.v..nél.
7, Pej P=B..v..b..hm..v.? befon b..m..v..k kampón és Nap pokoli (ól?vagy) ló.
8. Fűk anyi nő fű el ma von(tatja) úr-fő (=főúr). Nagy lányban...i .i .in .f...e nap..
9,F..., Vé..f..kán (kan?) ..bbéf..a..Mén..bé.f.? Mén...nem..lnvsfm.?
10,... elvevék elő főmagyar Na-fa(=nagy főúr?) nsik..? Nagy fő-magyar min él...
Görögül Meroéban = Magyar-otthonban magyar nyelven használták magyar rovásírást.
Ajánló a témáról:
"Három ókori szobrot fedeztek fel Szudánban, s a régészek reményei szerint a leletek révén sikerül megfejteni az afrikai kontinens egyik legősibb nyelvét..." (katt az idézetre.)
"A Kusita Királyság fénykora (katt az idézetre)
Régen Ta-Szetinek, Íjak Földjének hívták a Nílus első kataraktájánál fekvő területet..." én már írtam, Ta+szeti = ta, talaj. Szeti, setét és hieroglifán mutattam a bőr jelét, tehát a helyes fordítás a véleményem szerint: Sötét bőrűek földje.
2012-08-01. (Másik honlapról emeltem át ie az olvasatot mely először 2012-01-27. került bemutatásra.
Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható művei. Képek az internet szabadon bemutatható képei.) A jelek hangzós átírásai szabadon bemutathatók a honlapra való hivatkozással.
Ezen a honlapon több ezer éves magyar szövegeket olvastunk. Ideje félre tenni azt az elképzelést, hogy a Halotti beszéd, vagy a Tihanyi alapítólevél az első írásos magyar nyelvemlékünk, és mai fülnek érthetetlenül beszéltünk.
Ki kell javítani a tankönyvekben: Halotti beszéd, a Tihanyi alapítólevél csak a latin betűs írásunk első fennmaradt emlékei. (Katt az aláhúzottra.)